Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
II. rész: Dr. Dobos Alajos: Az öntözés műszaki tervezése - Mozgatható csővezetékes öntözőberendezések tervezésének módszere
viszonyokhoz, kötött alakú és nagyságú táblához való alkalmazkodási lehetőségeit is bemutattuk. A kútsorokat célszerűen úgy kell elhelyezni, hogy azokból két-két tábla legyen öntözhető. Az alkalmazott csőkutak — fúrt és vert kutak — szűrőcsövéhez rendszerint flexibilis csőelemmel, közvetlenül lehet csatlakoztatni a szivattyút. A csőkút szűrőcsöve tehát egyidejűleg a szivattyú szívócsöveként is szerepel, míg a lábszelep és a szívókosár elmarad. E megoldásnak előnye az is, hogy a szívó oldali áramlási viszonyok kedvezőek. A csőkutakból történő vízszerzés lényege az, hogy a kút vízadóképessége adott s leszívás mellett a hidrogeológiai viszonyoknak, a kút kiképzésének stb. függvénye. A kúthól kivehető vízhozam viszont — amely nem lehet független az előzőtől — az alkalmazott öntöző berendezés szivattyújának szívóképességétől, Q — H jelleggörbéjétől, továbbá a szívó-, és nyomóoldali nyomásviszonyok együttes hatásaitól függ. Az utóbbiak együttesen a szivattyú M munkapontjához tartozó jellemzőkben (Hmn és Q) összegeződnek. A kútból kivehető vízhozam tehát — a kút vízadóképességének határain belül — az öntözőberendezés nyomó oldali kialakításától is döntő módon függ. A tervező tehát nem dolgozhat kizárólag a kút vízadóképességére jellemző próba- szivattyúzási adatokkal (Q - s; vízhozam és leszívás), nem elegendő továbbá számára a szívó oldali nyomásviszonyok ismerete, hanem valamennyi tényező hatását különös súllyal a berendezés nyomó oldali részét — együttesen kell vizsgálnia. A hidraulikai megoldást az egy, illetve két szórófejjel üzemelő öntöző- berendezés viszonyaira vezettük vissza. A szórófej Q—H jelleggörbéjének e megoldásban a kút Q—s jelleggörbéje felel meg (125. ábra). A Q—s jelleggörbéhez (1) hozzáadjuk a leszívott vízszint és a szivattyú nyomócsonkja (2) közötti csőszakasz nyomásveszteségét (a. ábra). Az így nyert 2. görbe a statikus szívómagassággal együtt (H1 -j- s), a szivattyú szívó oldali viszonyait jelöli. Az s azonban az 1. görbében már szerepelt, tehát a 2. görbe egyes pontjaihoz csak a //,-et kell hozzáadni. Az iker csőkút szívó oldali viszonyait mutatja be a 126. ábra. A szívócsonk és a leszívott vízszint közötti csőszakaszt ebben az esetben két részre osztottuk (1 — 2 szakasz a vízszint és a kút pereme között, illetve a 2 — 3 a kút pereme és a nadrágcső között). A hidraulikai megoldás azonos a két párhuzamosan kapcsolt szórófejjel felszerelt csővezeték esetével. Az 5. görbe a szívó oldal eredménygörbéje. Az 5 6. szakasz az öntözőberendezést s annak nyomó oldali csővezetékét jelképezi. 125. ábra Csőkút szívó oldali hidraulikai vizsgálata 328
