Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)

II. rész: Dr. Dobos Alajos: Az öntözés műszaki tervezése - Mozgatható csővezetékes öntözőberendezések tervezésének módszere

A tervezőnek a „kedvező hossz” (479 m) környezetében a többi változattal is foglalkozni kell. Így pl. ha a 456 m-t vesszük alapul, akkor:

Nsz — 38 db .

Így az egyes szárny vezetékekhez tartozó állások száma:

N! = 13 db; Nn = 13 db és Am = 12 db.

Hasonlóképpen járunk el a többi változat esetén is.

e) A következő lépések: Az üzemelési rend kidolgozása, a mértékadó üzemállás meghatározása, valamint a hidraulikai méretezés elvégzése. Előfordul gyakran, hogy egyes változatok esetében a 7/man is behatároló feltételt jelent.

f) Az egy fővezetékállás időtartama:

T =

M e

*sz X

Nx

ahol

,\.N,-(-(a;,- 1)-A

z .

I

4,81

36

+ 1

89 óra,

50

10,4

=- 4,81 óra.

Mivel az Fe terület lehetséges max. öntözési idejénél (6 • 16 = 96 óra) a kapott érték kisebb, a berendezés ebből a szempontból is megfelel.

A tsz = 4,81 óra - amelynek 50%-os szerelési tartalék mellett a fele áll rendelkezésre a talaj szikkadására és a szárnyvezetékek következő szárny- vezeték-állásba való áttelepítésére az üzemi igényeknek ugyancsak megfelel, mivel üzemi tapasztalatok szerint 1 óra talajszikkadásra, 1 óra pedig az áttelepítésre (kézi telepítés a mértékadó) elegendő.

Vizsgáljuk meg az Nsz = 38 db-bal jellemezhető változatot is:

38

1

1

93,8 óra.

Üzemi szempontból ez a változat is megfelel, és meg is valósítható akkor, ha a szivattyú szállítómagassága (//man) és a berendezés hidraulikai igényei összhangba hozhatók. Utalunk arra is, hogy e berendezés üzeme is folyamatos, de az ún. „sablonos üzem”-től eltér. Itt elsősorban a telepítés igényel nagyobb figyelmet az öntöző szakmunkások részéről.

A gyártásra kiválasztott berendezés üzemelési terve, amely a szárnyveze- tékek üzemelési sorrendjét, be- és kikapcsolásuk időpontját, a berendezés áttelepítésének kezdetét és időtartamát stb. tartalmazza, az előző adatok ismeretében elkészíthető.

A hazai hordozható esőztető berendezés-sorozat kialakítása, mintegy három évig tartott (1961 —1963). Az ismertetett tervezési módszer, amely ezekre a tapasztalatokra támaszkodik, már tudatosan jelölheti ki a teendőket, és célszerűen adhatja meg a végrehajtás módját. A módszerek lehetővé teszik, hogy öntöző berendezéseink korszerűsítésének ma időszerű tervezési munkáit viszonylag rövid idő alatt elvégezzük.

324