Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)

II. rész: Dr. Dobos Alajos: Az öntözés műszaki tervezése - Mozgatható csővezetékes öntözőberendezések tervezésének módszere

Gyakorlati okok miatt a szerelési tartalék (100, 50, 33% stb.) csökkentése egy bizonyos határon túl gazdaságosan már nem lehetséges. A kézi áttelepítésre és a talaj szikkadására szükséges számos tényezőtől függő időtartam ugyanis, — munkaerőlétszám, áttelepítendő szárnyvezetékek száma, a talaj minősége, a kiadagolt csapadék stb. - minimálisan 1,5—2 óra nagyságrendű. Ebből következik, hogy a mezőgazdasági és üzemi igényeket alaktartó fém- és műanyagcsövek esetén csak 50 és 100% szerelési tartalékkal lehet kielégíteni. A vontatható, gördíthető, tömlős és egyéb újabb típusú szárny vezetékek esetén ez a kérdés az igen gyors áttelepítési lehetőség miatt már másként merül fel, és a szerelési tartalék teljes elhagyása is indokolt lehet.

Az egy fővezetékálláshoz tartozó terület öntözési ideje (Te), Nsz szárny - vezetékállás, valamint a berendezés Nt különböző értékei esetén folyamatos üzemre a következő összefüggés segítségével határozható meg:

T

e

\NSZ

xi

N.

1) [óra],

ahol Te [óra] az egy fővezetékálláshoz tartozó terület öntözési ideje; tsz [óra] — a szárnyvezeték üzemideje;

Xj — a szerelési tartalék nagyságát jellemző viszonyszám: xioo% = f xso% ~ ^ ’ X33% = ^ ’,

Nsz [db] — a szárny vezetékállások száma a fővezeték két oldalán;

N [db] - a tartalék szárny vezetékek száma.

Gépi áttelepítés esetén (ha a szerelési tartalék 0) az üzemidő valamivel nagyobb, mint 100% szerelési tartalék mellett. Ez abból következik, hogy a folyamatos üzem alatt időszakonként egy-egy szárnyvezetéket áttelepítenek, és végeredményben az öntözés idejét szárny vezetékállásonként (tsz) az áttelepítés idejével (t„) kell növelni. Ilyen esetekben az üzemet úgy kell megszervezni, hogy az első szárny vezeték üzembe helyezése után -az áttelepítésre szükséges idő elteltével — a második szárny vezeték kezdje az öntözést stb. Az egyes szárnyvezetékek üzembe helyezése tehát nem egyidejűleg, hanem az áttelepítésre szükséges idővel eltolva, szakaszosan történik. Az egy fővezetékálláshoz tartozó terület öntözésének legkisebb időtartama a következő összefüggésből számítható:

Te = (tsz+tg)^[ó ra],

^ ü

ahol Nü [db] az üzemelő szárny vezetékek száma,

tg [óra] — egy szárny vezeték gépesített áttelepítésének időtartama.

Az előzőek alapján megállapítható, hogy az öntözés — üzemelési utasítás szerint történő - végrehajtása (amely az üzemszervezés tervszerűségét igénylő alapelvei következtében, logikus tevékenységet tükröz), az üzemi és hidraulikai jellemzők meghatározott törvényszerűség szerinti alakulását vonja maga után. A törvényszerűség ismeretében a mezőgazdasági (egy tábla öntözési időtartama) és üzemi (üzemóra, stb.) kérdések egyszerűen megoldhatók. így az előző összefüggések, az öntözőberendezések fontos alapösszefüggései.

320