Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)

II. rész: Dr. Dobos Alajos: Az öntözés műszaki tervezése - Mozgatható csővezetékes öntözőberendezések tervezésének módszere

A GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGÁLATOK

A berendezéseket a gyakorlatban, amint arra az előzőekben már utaltunk, az adott szivattyú és a gyártott csövek figyelembevételével alakítjuk ki. Gazdaságossági szempontból ez azt jelenti, hogy az üzemi költségnek a hajtómotor üzemköltségeiből származó része adott és állandó. A tervezés során tehát arra kell törekednünk, hogy a munkapont állandóan a legjobb hatásfokú üzemi tartományban maradjon. Ennek megfelelően felvehető, hogy ha a szivattyú jó hatásfokú üzemére vonatkozó igényt (a munkapont meghatározott tartományban való elhelyezkedését), valamint a növény- termesztés igényét (időben állandó Q vízhozam kiszolgáltatása, valamint az üzemi nyomás megfelelő határok között tartása) helyesen elégítjük ki, az üzemköltség ezen része időben állandó.

A mozgatható berendezéseket tehát az előzőeknek megfelelően a beruházási költségek figyelembevételével kell kialakítanunk.

Itt jegyezzük meg, hogy hidraulikai méretezés csak a gazdaságossági vizsgálat, a leggazdaságosabb berendezés kialakítása után következhet.

A berendezés tervezésére a következőkben ismertetendő eljárást dolgoztunk ki: a vizsgálat eredményei általános érvényűek, és valamennyi mozgatható berendezésre - függetlenül azok anyagától, kivitelüktől (vontatható stb.) érvényesek. A levezetést a mozgatható esőztető-berendezésre végezzük el:

Lsz = N(n - 0,5)l,

ahol Lsz egy db szárny vezeték hossza;

N — a szárny vezeték száma;

n az egy szárnyvezetéken üzemelő szórófejek száma;

l — a szórófejek egymástól való távolsága.

A fővezetékhez legközelebb üzemelő szórófej a gyakorlatban többnyire alkalmazott négyzetes kötés esetén I/2 távolságra helyezkedik el. (A 0,5

érték erre utal.)

A fővezeték hosszát a berendezés jellemzőivel fejezzük ki, azaz:

ahol Lf a fővezeték hossza;

Nsz a szárnyvezetékállások száma;

m a szárnyvezetékállások egymástól való távolsága.

Az NSJ2 érték a fővezeték egyik oldalán elhelyezkedő szárnyvezetékállások számát adja. Az első és utolsó szárnyvezetékállás közötti fővezetékszakasz hossza:

N

Lx_n - lm

Az összefüggésben azt is figyelembe vettük, hogy a szivattyú és az első szárnyvezetékállás között a gyakorlatban rendszerint m hosszúságú vezeték- szakasz szükséges.

20*

307