Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
II. rész: Dr. Dobos Alajos: Az öntözés műszaki tervezése - Dr. Dobos Alajos: Az öntözési egység kialakításának módszere
AZ ÖNTÖZÉSI EGYSÉG KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERE (Dr. Dobos Alajos) Az öntözésre berendezett terület (F), a műszaki létesítményekkel, tehát az öntözőberendezéssel együtt, öntözési egységet alkot. Az öntözési egység kialakítása, illetve egyes változatainak képzése, a tervezés folyamatában, a mezőgazdsági igények (pl. táblák és tömbök kialakítása), a helyi adottságok (pl. a terület alakja és úthálózata) és a műszaki létesítmények együttes vizsgálatával, gazdaságos összehangolásával történik. Az öntözési egységek tervezésének a legdöntőbb láncszeme ez a művelet, mivel az minden további tervezési lépésre, valamint a végeredményre egyaránt alapvetően kihat. A mellékvezetékek helye e művelet elvégzése után már kötött, és befolyásolja a fővezeték irányát, méreteit, sőt bizonyos mértékig a helyét is. így a korszerűbb méretezési módszerek alkalmazása esetén is készülhet gazdaságtalan megoldású öntözőberendezés akkor, ha az öntöző- berendezés kialakítása során a lehetőségeket nem sikerült kellő mélységig feltárni, illetve célszerűen összehangolni. A vízszállító elemek tervezési módszereinek mai színvonalán a tervező mérnöki tevékenység súlypontját e területre kell áthelyezni. Legfontosabb feladatként az öntözési egység lehetséges kialakítási változatainak kimunkálását és e változatok közül a megfelelő csőhálózat kiválasztását kell megjelölnünk. A tervezési változatok szükségszerűen nagy száma is ezen feladatból ered. Megemlítjük, hogy széles körű kutatómunka folyik annak érdekében, hogy a kiválasztott változatok közül egyszerű módszerrel kizárhatók legyenek azok, amelyek nem tartoznak a legkedvezőbb változatok szűkebb körébe, azaz fölös változatként kezelhetők. A csőhálózat gépi számításának itt jelölhető meg az egyik nagy jelentőségű következménye; a tervező mérnök a jövőben megoldási lehetőségeket vizsgál és keres, mérlegel és összehasonlít; irányítja és összefogja a részfeladatok munkálatait. A tervező tevékenysége során a változatok tömegeivel dolgozhat anélkül, hogy a részfeladatok megoldása a legfontosabb feladattól — a lehetséges megoldási módok keresésétől, értékelésétől elvonná. A kijelölt feladatok megoldását a számítógépnek kell elvégeznie. Az öntözési egység meghatározott jellemzőkkel megadott területelemek többszöröséből áll (97. ábra). Ezek az elemek a következők: Az üzemi egység az a területegység (Fe), amelyen belül a folyamatos vízkiadagolást — az öntözést — az egy mellékvezetékre vagy mellékcsatornára kapcsolt szárnyvezetékkel maximálisan 6 napon belül elvégzik. Alkalmazhatunk 1 -f 0, 1 -j- 1, 2 -(- 0, 2 -f- 1, 2 + 2, 3 + 0, 3 + 3 stb. esőztető és 1, 2, 3, 4 stb. (tartalék itt is szerepelhet) felületi öntözési üzemi egységeket. Az üzemi egység tehát műszaki fogalom, s annak méreteit az 286
