Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
II. rész: Dr. Dobos Alajos: Az öntözés műszaki tervezése - Dr. Ijjas István: A vízszállító cső- és csatornahálózat méretezése elektronikus számítógéppel
nyomásszint eltérések hozzáadásával számíthatók a további szivattyú- nyomásszinteknek megfelelő jobb oldalak. A matematikai modell megoldása a lineáris programozás módosított szimplex módszerével történik, de a csőhálózat méretezés matematikai modelljének sajátosságai, a hidraulikai és geometriai feltételek speciális szerkezete a módszer egyes részleteiben a szokásostól eltérő algoritmuslépések alkalmazását tették lehetővé, amelyek a feladatok megoldási idejét, a, gépidőszükségletet nagymértékben csökkentették. Az optimalizálás először az első szivattyú emelőmagasságának megfelelő jobb oldal szerint történik. Az optimális program elérése és az eredmények nyomtatása után a következő szivattyú emelőmagasságoknak megfelelő jobb oldalakkal, a duális feladat megoldásával folytatódik a számítás. így érhető el, hogy a második és további szivattyú nyomásszintek esetén a számítás gépidő szükséglete az első nyomásszintre vonatkozó számítás gépidő-szükségletének csak tört része legyen. A második modell és az alkalmazott módszer jellegzetességei A második modell előnye az elsővel szemben az, hogy kisebb az iterációk száma, a feladat mérete és a számítás időszükséglete. A feladat megoldásához az ALGOL-60 nyelven több programot írtunk. Ezeket a Vízügyi Szervezés- és Számítástechnikai Iroda, illetve a Budapesti .Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézete kezeli. A matematikai modell előállítását számítógép végzi és így elmarad a hosszadalmas adatelőkészítési munka. A program egyszerre több szivattyú emelőmagasságnak megfelelő optimális átmérőösszetétel meghatározását teszi lehetővé. A számítás több jobb oldallal történik. Az első emelőmagasságra vonatkozó optimum meghatározása után a számítás a második jobb oldal figyelembevételével, a duális feladat megoldásával folytatódik. Az algoritmus a második és a további szivattyú-emelőmagasságokhoz tartozó optimum igen gyors elérését teszi lehetővé. A szükséges iterációk száma és így a számítási időszükséglet a második és a többi emelőmagasság esetén már csak tört része az elsőnek. A programmal eddig már több, mint 150 000 ha területre terveztek esőz- tető berendezést Magyarországon. Az építési költségmegtakarítás elérte a 2500 Ft-ot hektáronként. A program használatához a tervezőnek nem kell számítástechnikai képzettséggel rendelkeznie, mivel csak egy nyomtatványt kell kitöltenie. A gépi számítás előkészítését a 68. ábrán látható egyszerű csőhálózat esetében mutatjuk be. A tervezőnek a számítás adatait a 69. ábrán látható A és a 70. ábrán látható B adatlapra kell beírnia. A számítás eredményeit a 71. ábrán látható alakban nyomtatja a számítógép. A lineáris programozási módszer alkalmas a szakaszok különböző vízszállításainak figyelembevételére az egyes mértékadó üzemállapotokban. Vizsgáljuk a 72. ábrán látható csőhálózatot. Az ábrán feltüntettük a végpontok terepszintjét (ezek egyben a vízkivételi helyek is), a biztosítandó nyomást (zárójelben megadott értékek) és a kivett vízmennyiségeket. 253
