Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
II. rész: Dr. Dobos Alajos: Az öntözés műszaki tervezése - A szárnyvezeték
A HIDRAULIKAI FOLYAMAT MATEMATIKAI JELLEMZÉSE A kutatómunka e szakaszában alapvető célkitűzés a grafikus méretezési eljárás tartalmi jellemzése, a hidraulikai jelenségnek a matematika eszközeivel és módszereivel való leírása, valamint a méretezési eljárás egyes lépéseinek matematikai művelettel való helyettesítése. A célkitűzésből következik, hogy a matematika csak segédeszköz, módszerei pedig a hidraulikai eljárásban foglaltak kifejezésére szolgálnak. A matematikai levezetések során, amikor a kifejezések bonyolulttá válnak, a mérnök közelítést alkalmaz, hogy a levezetés tovább folytatható legyen. A közelítés viszont a végeredmény szempontjából hibát eredményez. Ilyen okok miatt sokféle módszerrel tettünk kísérletet a következőkben ismertetendő ,,alaplevezetésben’ megfogalmazott matematikai feladat megoldására. Ezek közül három módszer sikeresnek bizonyult. (A továbbiakban kettőt részletesen ismertetünk.) Ide soroljuk Bozóky-Szeszich K. más matematikai módszerrel kapott eredményét is, amely a feladat negyedik megoldásának számít. A négy megoldás mindegyike a grafikus méretezési eljárás matematikai leírására törekszik. Matematikai módszereik eltérőek és különböző a levezetés során elfogadott elhanyagolások módja és formája. A négy megoldás végeredménye ennek ellenére azonos, és ez biztosíték arra, hogy tudomásul véve a közelítésből eredő hibát a matematikai levezetések eddig a szintig helyesek. A szint itt azt jelenti, hogy a négy nyomásvesztesóg képletben még csak két tag (a k első hatványáig) szerepel, ezért a képlet a méretezés során nem ad kielégítő pontosságú eredményt. Ezek közül egyet eredeti formájában, egyet pedig továbbfejlesztett (3 tagú kifejezés) változatában ismertetünk. Az említett matematikai levezetések eredményeit hidraulikai szempontból tettük kritika tárgyává, és megállapítottuk, hogy a matematikai közelítések az egyes szórófejeknél jelentkező A Q növekmények számított értékeit úgy befolyásolják, hogy az egyes szórófejek vízszállítása a ténylegesnél kisebbre adódik. Azt is megállapítottuk, hogy a szárnyvezeték kezdeti szakaszára vonatkozó értékek matematikailag szabatosak. E megállapítások birtokában dolgoztuk ki azt a módszert, amellyel a hidraulikai jelenséget matematikai szabatossággal, a teljes szárnyvezetékre vonatkozóan, le lehet írni. Az összefüggések kifejtését igényeinknek megfelelő mélységig hajtottuk végre, mivel a további matematikai levezetéseknek (a jellemzők számításánál a 0,1 0,2%-os pontosság tartományába jutottunk) gyakorlatilag nem láttuk értelmét. Nincs azonban akadálya a levezetés folytatásának ami a végképletekben a tagok számának növelését jelenti , ha a gyakorlatban más jellegű feladat esetén, erre igény lesz. (Az említett pontosság a szárnyvezetékekre, s azok alkotóelemeinek jelenleg alkalmazott hidraulikai tartományaira érvényes.) ALAPLEVEZETÉS Az alaplevezetés, amint arra az előzőekben utaltunk, a grafikus méretezési módszer műveleteit rögzíti, és ezzel a matematikai levezetések kiindulási alapjait adja. Ennek egyik részlete a következő: 22!»
