Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
II. rész: Dr. Dobos Alajos: Az öntözés műszaki tervezése - A szárnyvezeték
A VÍZKIVÉTEL KONCENTRÁLT, AZ EGYES VÍZKIVÉTELT HELYEKEN A VÍZSZÁLLÍTÁS ÁLLANDÓ Az ide sorolt vizsgálatok a tényleges szárny vezetékre vonatkoznak, de hidraulikai szempontból, a = Q2 . . . = Qn feltételezés miatt, elhanyagolásokat tartalmaznak (53. ábra). A végig azonos átmérőjű cső nyomás vesztesége, ha n egyenlő távolságú vízkivétel során mindenütt Q{ vízhozamot veszünk ki, a következő: = 1 QJ* = VQIBI /12 _3 = B(2 Q,)2 = 22Q\Bl stb. n(n +l)(2n±}1 ^ = - ,2^? 15) A (15) összefüggés a szárnyvezetékre érvényes, de az egyes szórófejeknél jelentkező vízszállítás-növekmények elhanyagolása miatt a ténylegesnél mindig kisebb nyomásveszteséget ad. A Qx ----- const, feltétel ugyanis nem biztosítható, és így bár a szárnyvezeték valóságos a módszer a tényleges hidraulikai folyamat figyelembevételére nem alkalmas. A módszer ellentmondásos: a Q = const, feltételezéssel egyidejűleg fel kell tételeznünk a H = const, feltételt is, tehát a módszer olyan tényező változásának vizsgálatát tűzi ki célul (//), amelyet állandónak tekint. A VÍZKIVÉTEL KONCENTRÁLT, AZ EGYES VÍZKIVÉTEL! HELYEKEN A VÍZSZÁLLÍTÁS VÁLTOZÓ A grafikus méretezési -módszer a szórófej, csővezeték és szerelvények (Q //), illetőleg (Q h) jelleggörbét tekinti kiindulási alapnak. A méretezés a vízkivételi helytől, vízkivételi helyig haladva a jelleggörbék grafikus összeadásával történik (55. ábra). A módszer igen alkalmas a hidraulikai folyamat érzékeltetésére, jelölésére és a szerkesztés pontossági lehetőségein belül a tényleges adatok meghatározására. Az eljárással, megfelelő alapadatok birtokában, megfelelően választott lépték mellett 2 3%-os pontosságú eredmény nehézség nélkül elérhető. Az eljárás a témakör világirodalmában szereplő, az előzőekben ismertetett módszerek szinte mindegyikénél pontosabb. A hidraulikai méretezés adatainak táblázatba foglalása, amely a grafikus méretezési módszert követte, csak a méretezés végrehajtási formáiban jelentett újat. A grafikus méretezési módszerből a szerkesztési munka teljesen elmaradt, a jelleggörbék összeadásából származó adatok méretezési táblázatba kerültek. Az 1 2%-os pontosság e módszernek szubjektív hiba hatásának ellenőrző számítással, illetve a kontroll lehetőségek kihasználásával való csökkentése után már jellemzői közé tartozik. A hidraulikai méretezési táblázat fejlettebb módszerének kidolgozása során kiküszöböltük a grafikonról való leolvasást és az adatok interpolálását. 15* 227
