Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
II. rész: Dr. Dobos Alajos: Az öntözés műszaki tervezése - A szárnyvezeték
A körbeforgó szárnyvezeték kerekeken mozgó alvázra szerelt, mintegy 50 m hosszú, acél vagy alumínium anyagú szárnyvezeték, amely függesztőműves kivitelben készül. A forgástengely a felszálló cső, amelyhez T-idommal kapcsolódnak a mintegy 25 — 25 m hosszú ágvezetékek. A szárny vezeték forgását a rögzített fúvókákból kilépő vízsugár reakcióereje biztosítja. A körbejáró szárnyvezeték egyik végén a víznyerés helyénél rögzített, mintegy 400 m hosszú acél szárny vezeték, amely A alakú, korszerűbb megoldások esetében kerekeken mozgó, alátámasztó szerkezeteken nyer elhelyezést. A berendezés kör alakú területet öntöz és függesztőműves, vagy feszítőműves kivitelben készül. A szárny vezeték, illetve a feszítőmű terep feletti magassága általában 2,5— 3,0 m; mozgása automatizált (általában hidraulikus vagy elektromos vezérléssel). A traktorra szerelt önjáró szárnyvezeték függesztőműves kivitelű típusai rögzített, meghatározott szélességű sáv öntözésére szolgálnak. A víz szállítását a traktorra szerelt szivattyú biztosítja. A kiadagolandó csapadék magassága a szárny vezeték haladási sebességével szabályozható. A felületi öntöző szárnyvezeték kézi telepítés (k) vagy gépi mozgatás (g) figyelembevételével készülhet; a következő csoportosítás szerint: — hordozható szárnyvezeték merev csővezetékes (k) vagy tömlős (k; g) és — gépi vontatásra készülő szárny vezeték (g). A hordozható merevfalú szárnyvezeték gyorskapcsolású, kiömlőnyílásokkal, esetleg toldalékcsövekkel ellátott alumínium vagy műanyag csövekből szerelhető össze. A tömlős szárnyvezeték felcsévélhető, kiömlőnyílásokkal ellátott tömlőkből szerelhető össze. A felcsévélés kézi vagy gépi erővel történhet. A kézzel szállítandó elemek megengedett legnagyobb súlya 15 kg/db. A gépi vontatásra alkalmas szárnyvezeték elsősorban alumínium csőből készül. A HIDRAULIKAI FOLYAMAT JELLEMZÉSE A szárnyvezeték hidraulikai vizsgálata a hidraulikai jellemzők kölcsönös egymásra hatásának, a mezőgazdasági és üzemi igények kielégítését célzó hidraulikai feltételek biztosításának, valamint az üzemi körülmények hidraulikai jellemzőkre gyakorolt hatásának vizsgálatát foglalja magában. Az esőztető szárnyvezeték szórófejből, csővezetékből és szerelvényekből áll. A felületi öntöző szárnyvezeték ettől abban tér el, hogy a szórófejeket adagoló nyílások helyettesítik. A szárnyvezetékben az üzem folyamán megfigyelhető hidraulikai jellemzők ezen alkotóelemek kölcsönös egymásra hatásából alakulnak ki. Az egyes alkotóelemek hidraulikai jellemzői a következők: A szórófejre vonatkozó összefüggés: Q = g1- fJJtgH- (i) ebből H = Ax ■ Cf-, (2) ahol H a szórófejnél uralkodó nyomás, Q — a szórófej vízszállítása, 218
