Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
II. rész: Dr. Dobos Alajos: Az öntözés műszaki tervezése - A szárnyvezeték
A szárnyvezeték részletesebb hidraulikai vizsgálata, egyre több új témára és feladatra hívta fel a figyelmet, illetőleg az elért eredmények lehetőséget adtak olyan hatások vizsgálatára, amelyre az előfeltételek korábban hiányoztak. Megkezdtük tehát az eddigi eredményekre támaszkodva a kutatómunka ötödik szakaszát, az új feladatok napirendre tűzésével. Ezeket a feladatokat elektronikus számítógéppel oldottuk meg. A számítás gépi programjának — melyet Db. Ijjas István készített — hidraulikai alapjai az előzőekkel azonosak. A SZÁRNYVEZETÉK FOGALMA ÉS FAJTÁI A szárnyvezeték az öntözőberendezés vízszétosztó eleme, amelynek az a feladata, hogy a nyílt felszínű vagy zárt szelvényű vízszállító hálózatba táplált vízhozamot meghatározott hidraulikai feltételek mellett kiadagolja. A szárnyvezetékek —- összhangban az egyes öntöző berendezések igényeivel és formáival — a következőképpen csoportosíthatók: mozgatható esőztető szárny vezeték (I/1, II/1, és II/3), mozgatható felületi öntöző szárnyvezeték (1/2, 1/3, II/2 és II/4), beépített esőztető szárny vezeték (II/ 5). A mozgatható esőztető szárnyvezeték fogalomkörébe a hordozható, alaktartó csövekből (fém és műanyag) vagy tömlőből (műanyag) álló, szórófejjel felszerelt szárnyvezetékek tartoznak. A szárny vezeték átmérője általában végig azonos. Közös jellemzőjük, hogy az egy szárnyvezetékálláshoz tartozó terület öntözésének időtartama alatt helyben maradnak, utána áttelepítésre kerülnek. Az áttelepítés módja többféle lehet: kézi szállítás, gördítés, vontatás stb. A mozgatható felületi öntöző szárnyvezetékre az előzőek azzal a kiegészítéssel érvényesek, hogy a víz kiadagolása nem szórófejeken, hanem a cső oldalnyílásain keresztül történik. Nem igényel indokolást, hogy a két megoldás hidraulikai szempontból lényegében azonos. A beépített esőztető szárnyvezeték legfontosabb részei: a felszín alatti nyomócső, az állandó jellegű szórófej-csatlakozásra alkalmas felszálló csövek (hidránsok) és a szórófejek. A felsorolt szárny vezetékek közös jellemzői a következők: — a vízkivételi helyek a szárnyvezetéken egymástól általában egyenlő távolságra helyezkednek el,- a szórófejek fúvókái, illetőleg a kiömlő nyílások átmérője rendszerint azonos, — a szárnyvezeték átmérője legtöbbször végig azonos, a szakaszonként váltakozó átmérőjű szárny vezeték, több egymáshoz kapcsolódó szárnyvezetékként is értelmezhető, a szárnyvezeték magasabb rendű vezetéktől (csatornától) távolabb eső végén vízkivétel van. A szárnyvezeték negyedik fajtája az előzőektől abban tér el, hogy az egyes kiömlő nyílások átmérője nem egyforma, hanem a Q — const, feltétel ki216
