Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)

I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - Mezőgazdasági követelmények a műszaki tervezéshez

AZ ESÖZTETÖ ÜNTÜZÖFÜRTÖK TERVEZÉSI MÓDSZEREINEK ERTEKELÉSE A megépült és üzemelő hazai felszín alatti csővezetékű félstabil esőztető öntözőfürtök mértékadó vízhozamának meghatározása — a tervezéskor hatályos irányelveknek megfelelően — az adott vetésszerkezet növényei­nek öntözővíznormái alapján történt. Ugyanakkor az öntözőfürtök felszín alatti csőhálózatának méretezése a mértékadó vízhozam alapulvételével a vetésszerkezet nagy vízigényű kultúrái legkedvezőtlenebb elhelyezése figye­lembevételével készült. Ennek a tervezési módszernek az a hátránya, hogy meghatározott vetésszer­kezet esetén a méretezés egy adott pillanatban érvényes területi elhelyezésre történik. Az így tervezett öntözőfürtöknél és telepeknél a növénykultúrák feltételezett elhelyezkedése szerinti üzemelési állapot az egyes években szinte soha nem állt elő. További hátrány, hogy a gazdaságok fejlesztési, hasznosítási elképzeléseinek változását az ilyen tervezési módszer követ­keztében az üzemelés nem tudja követni. A gyakorlat bizonyította, hogy a vetésszerkezet és a mértékadó üzemállapot változása következtében a számítottnál lényegesen nagyobb vízigény jelentkezhet. A jelentkező problémák vetették fel a tervezési módszer továbbfejlesztésének szükségességét. A FAO szakértői a világ különböző pontjain az öntözőtelepek méretezését nem az öntözővíznormák, hanem evapotranszspirációs mérés alapján végezték. Ez mint módszer ugyanúgy nem alkalmas az öntözőtelepek méretezésére, mint a nálunk korábban kialakított öntözővíznormák alapján végrehajtott tervezés. Mindkét esetben ugyanis konkrét növényekre és arányokra történik a méretezés. Miután 25 -30 évre sem a növényfaj, még kevésbé a fajta nem állapítható meg, eleve vagy több vagy kevesebb lesz a víz a szükségesnél. Nálunk minden esetben a szükségesnél kisebb (0,38— 0,40 1/sec/ha), a FAO- öntözőtelepeken nagyobb (1 1,2 1/sec/ha) vízmennyiség volt a következ­mény. Az első esetben öntözött területet kellett kikapcsolni, a második esetben a rendelkezésre álló vízmennyiséget nem lehet kihasználni. Mindkét eset ökonómiai szempontból is megengedhetetlen. Az általunk kialakított és az első fejezetben tárgyalt jelenlegi irányelvek az öntözőfürtök méretezésének és hasznosításának főbb elveit egységesen rögzítik. Az előírt alapadatok, (egyszeri öntözés víznormája, öntözési forduló, napi öntözési idő) átlagos esetre vonatkozóan meghatározzák az öntözőfürt fő és szolgáltató műveinek kapacitását. A hasznosítással kapcsolatos elő­írások az egyidőben öntözendő területnagyságot a nagyüzemi tábla maxi­mális öntözési idejét, valamint a tábla többszörösét kitevő egybefüggően öntözhető terület kialakítását szabályozzák. A csőhálózat hidraulikai mére­194

Next

/
Thumbnails
Contents