Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)

I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - A Kalocsai Öntözőfürt tapasztalatai

A termelőszövetkezetek többségében hiányoztak a közös gazdálkodáshoz alapvetően szükséges épületek (istállók, tárolók stb.). A termelőszövetkezetek szakember-ellátottsága sem volt kielégítő, egyes szövetkezetekben egyáltalán nem volt öntözési tapasztalattal rendelkező szakember. Az öntözőfürtöt a települési, üzemi viszonyok figyelmen kívül hagyásával a községektől, majoroktól, vasúttól távol telepítették. Az öntözőrendszerrel kapcsolatos előzetes kalkulációkban csak magának az öntözőmű felépítésének költségei szerepeltek, a járulékos, de valójában elsődleges jelentőségű beruházási igényeket a tervezésnél nem vették fi­gyelembe. Ez azért is súlyos hiba, mert a termeléssel kapcsolatos beruházások, a köz­lekedés és szállítás beruházásaival együtt jóval meghaladja az öntözőfürt beruházásainak összegét.” Ilyen üzemi feltételek mellett indult meg tehát a Kalocsai Öntözőfürt hasznosítása. Az ésszerű hasznosítás érdekében 1963-tól kezdve sok szerv és személy tevékenykedett. A sokoldalú és kellően össze nem hangolt törekvések azonban 1967-ig kevés gyakorlati eredményre vezettek. A fürthöz tartozó szövetkezetekben kétségtelenül észlelhető volt bizonyos gazdasági fejlődés. Ennek üteme azonban nem haladta meg az országos átlagot, és csak kisebb részben írható az öntözőmű javára, hiszen az öntözőberendezések kihasználtsága 1965-ben és 1966-ban, de még 1967-ben is alig méltó említésre. Az előirányzott 7 millió m3-ből 1965-ben 500 000 m3, 1966-ban 734 000 m3 öntözővizet hasz­náltak fel, s 1967-ben 1 800 000 m3 öntözővizet adtak ki. 1967 októberében az új mezőgazdaság- és öntözésfejlesztési koncepció gyakorlati kipróbálása és igazolása érdekében a MÉM --TMI kapta azt a feladatot, hogy a legrövidebb időn belül biztosítsa a fürt kihasználását. A hasznosításhoz az új öntözésfejlesztési koncepció alapján természetesen a korábban elmaradt üzemi feltételeket kellett megteremteni. AZ ÖNTÖZŐFÜRT JELLEMZŐ MŰSZAKI ADATAI A fokozott öntözési igény, az öntözőtelep tervezése óta eltelt időszakban a tervezési alapadatokban és normákban bekövetkezett változások szüksé­gessé tették a rendszer részletes műszaki vizsgálatát. A véglegesen kialakult műszaki-tervezési és üzemeltetési módszerek alkalmazásával, a jelenlegi mezőgazdasági követelményeknek megfelelően, a műszaki adottságok figyelembevételével kellett keresni az öntözőfürt optimális üzemeltetési lehetőségét. A tervezett 30 1/sec vízhozamegységekkel való üzemelés a gyakorlatban nem valósult meg. Oka a koncentráltan elhelyezett három szárnyvezeték többlet-áttelepítési munkaigénye volt. Eredetileg a hidráns két oldalán üzemelt egyszerre két szárny vezeték. A tervezett fúvókaátmérőket nagyobbították, így a gyakorlatban kialakí­tott két szárny vezetékből álló „vízhozamegység” is 30 1/sec kiadására volt alkalmas. Ezzel a megoldással azonban csak a tervezett 30 — 40 mm öntözési 184

Next

/
Thumbnails
Contents