Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - A mezőgazdasági munkaerőállomány változásának helyzete
A MEZŐGAZDASÁGI MUNKAERŐÁLLOMÁNY VÁI /Fi )ZÁSÁNA K HE I A'ZETE Az eredményes gazdálkodás egyik előfeltétele a munkaerőszükséglet biztosítása, a rendelkezésre álló munkaerő ésszerű foglalkoztatása. Az új gazdasági mechanizmusra való áttérés, a termelőszövetkezetek vállalat- szerű gazdálkodásának fejlesztése egyaránt szükségessé teszik mezőgazdaságunk munkarőviszonyainak beható vizsgálatát, a munkaerőhelyzet helyes megítélését, a feladatok meghatározását. Mezőgazdaságunk munkaerőhelyzetében az elmúlt két évtized során alapvető változások következtek be, amelyek a gazdálkodást pozitív és negatív irányban befolyásolták, és hatásuk még ma is érezhető. A változások szoros kapcsolatban álltak a népgazdaság egészét befolyásoló gazdaságpolitikai intézkedésekkel. így a legjelentősebb változás 1951 1952., valamint 1959 1961. években következett be. Az első időszak egybeesett a nagyarányú iparfejlesztéssel, s az ehhez szükséges munkaerőt elsősorban a mezőgazdaság biztosította. A második nagy változás a mezőgazdaság szocialista átszervezése miatt következett be. Mindkét változás a mezőgazdasági munkaerő mozgásával, nagymérvű csökkenésével és elvándorlásával jár együtt. Mivel a csökkenés nagyobb része viszonylag rövid idő alatt ment végbe, átmenetileg érezhető zavarokat és nehézségeket okozott a mezőgazdasági termelésben. Az összes keresőlétszámból a mezőgazdasági keresőlétszám jelenlegi 29% körüli aránya a korszerűbb mezőgazdasággal rendelkező államokhoz viszonyítva viszonylag magas. Ezt támasztja alá néhány fejlett ipari és mező- gazdasági ország adata is, ahol a mezőgazdasági létszámarány alacsonyabb, mint hazánkban. Az összkeresőkből a mezőgazdasági keresők %-a 1965- ben: Anglia 4, USA 6, Belgium 6, Hollandia 9, NSZK 11, Dánia 15, Csehszlovákia 16, Franciaország 18, NDK 19, Ausztria 20. A mezőgazdasági munkaerőlétszám csökkenésének negatív vonása az, hogy rövid időszakon belül következett be. A 20 év alatti összes létszámcsökkenés mintegy 50%-a, ugyanis 1951 52., illetőleg 1959 61. években jelentkezett. A lökésszerű munkaerőkiesést termelőeszközökkel és egyéb anyagi eszközökkel ellensúlyozni csak időbeni eltolódással lehetett. A munkaerőcsökkenés a korösszetételben is kedvezőtlen arányokat idézett elő. Elsősorban a teljes munkabírású, fiatalabb korosztályhoz tartozó munkaerő helyezkedett el más népgazdasági ágban. A mezőgazdaság munkaerőbázisa tehát nemcsak azáltal változott meg, hogy abszolút létszámban csökkent, hanem azzal is, hogy a megmaradt munkaerő munkaképessége a korösszetétel miatt kedvezőtlenebbé vált. Az utóbbi években a mezőgazdaság munkaerőhelyzete stabilizálódott, 151
