Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - A mezőgazdasági paraméterek kialakításának módszere és megfogalmazása a műszaki tervezés irányában
BORSO Termőterületében a legnagyobb, a termelés értékét tekintve is a zöldség- termesztés 7 — 8%-át kitevő zöldségnövényünk. Ma gyakorlatilag öntözés nélkül termesztjük. Igénye és termesztési körülményei ismeretében azonban az évek nagyobb részében 1 — 2 öntözéssel termésátlagát kiegyenlített, magas szinten tarthatjuk. A zöldborsó június második feléig lekerül a területről, s azt jó kultúr- állapotban hagyja maga után. Ezért a borsót követően másodnövényként sok takarmánynövénytől — amennyiben a szükséges vizet biztosítjuk — szinte teljes termést várhatunk. Az elmondottak miatt a borsó elővetemény- ként termesztve öntözött területeink jelentős növényévé válhat. DINNYEFÉLÉK A zöldségterület mintegy 10—11%-át és a termelési érték kb. 7%-át kitevő sárgadinnye és görögdinnye korábban nem szerepelt az öntözött növények között. Kísérletek és termesztési tapasztalatok szerint egyes években a sárgadinnye az öntözést meghálálja. Az újabban termesztésbe kerülő görögdinnyefajtáknál valószínűleg hasonló helyzet alakul ki. Jelenlegi ismereteink szerint az előzőektől függetlenül a sárgadinnye és görögdinnye öntözése csak kisebb mértékben várható. EGYÉB ZÖLDSÉGFÉLÉK Ezek közül különösen a levélzöldségfélék — a fejessaláta, a paraj, a sóska — igényük miatt öntözöttnek tekinthetők. Termesztési körülményei következtében hasonlóan igényli a kiegészítő vízellátást a nagy élőmunka igényű spárga is. E növények területe az összes zöldségtermesztésnek mintegy 5, értékének pedig 8 —9%-át adja. GYÜMÖLCSTERMESZTÉS A kertészeti termelésen belül a gyümölcs- illetve a szőlőtermesztés évelő növényekkel foglalkozik. Ezek termesztési sajátosságai fajonként, sőt sokszor fajtánként is lényeges eltérést mutatnak, de mint évelő növények egyes kérdések vizsgálatánál hasonló problémát jelentenek. A növényeknél a termesztési és ökológiai tényezők hatása a termésmeny - nyiségre és minőségre bonyolultabb, mint az egyéves növényeknél: a hatások átnyúlnak a következő évekre, és halmozva jelentkeznek. A gyümölcs- és szőlőtermesztés intenzív nagyüzemi formája hosszas útkeresés után lényegében az 1960-as években alakult ki. Az új ültetvényeknek egyre inkább jellemzővé vált az intenzív forma, de megfelelő hatékonyságot a földhasználattal és a gyenge termelőszövetkezetek megsegítésével kapcsolatos irányelvek helytelen értelmezése kedvezőtlenül befolyásolta. 132
