Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - A mezőgazdasági paraméterek kialakításának módszere és megfogalmazása a műszaki tervezés irányában
mint termelési feltételnek — biztosításáról a megfelelő termés elérése érdekében mesterségesen kell gondoskodnunk. Az öntözés bevezetésénél felül kell bírálnunk az egyes talajtípuson sikeresen termeszthető kultúrákról kialakult megállapításainkat. Ugyanis az öntözés bevezetésével jelentősen bővül adott talajtípuson és tájon a sikeresen termesztett és az eddiginél jóval értékesebb növénykultúrák aránya. Az öntözés bevezetését indokolja az eddigi termelőértéket jóval felülmúló művelési ágváltozás (gyümölcs — szőlő stb.), melynek vízigénye jóval eltér a megelőzően termesztett kultúráktól. Ez esetben is az intenzív fejlődés a vízgazdálkodás optimális megszervezését teszi szükségessé. AZ EGYES KULTÚRÁK BEVONÁSA AZ ÖNTÖZÉSES TERMESZTÉSBE Az öntözés műszaki feltételei megteremtésének kedvező lehetőségei és azok a termőhelyi viszonyok, amelyek esetén az öntözés hatásfoka kedvezően alakul, nagyrészt a földrajzi, éghajlati, talaj- és üzemgazdasági adottságok által körülhatároltak. Az egyes kultúrák öntözéses termesztésbe vonása, különösen azok esetében, amelyeket főként vagy kizárólag öntözéssel indokolt vagy lehet termeszteni, befolyásolják az öntözendő körzetek kialakulását, de ugyanakkor indokolt a növények koncentrálása és öntözhető területeken, illetve egyes üzemek öntözésre berendezett részein. így nem kétséges például, hogy a rizstermesztés a növény speciális igényeinek megfelelő területeken és ott is koncentráltan lett gazdaságos. A rizstermesztés ilyen jellegű fejlesztése továbbra is indokolt. A zöldségtermesztés, a cukorrépa- és burgonyatermesztés döntő mértékben öntözéses termesztésbe vonása elősegíti termesztésük koncentrációját. Ezen ágazatok volumenét úgy kell kialakítanunk, hogy az lehetővé tegye a nagyfokú gépesítést, sőt egyes esetekben megfelelő feldolgozó ipar létesítését is. A burgonya szintén ama növények közé tartozik, amelyek termesztése főképp öntözéssel eredményes. Burgonyaszükségletünket mind nagyobb részben fedezzük majd öntözött területről. Ez viszont itt is a vetésterület ilyen irányú koncentrációját feltételezi. A termesztett növények másik csoportjának öntözéses termesztése indokolt ugyan, de országos volumenüket tekintve nem kerülhet sor arra, hogy vetésterületük nagyobb részén öntözéssel termesszünk. Ugyanakkor az egyes öntöző üzemekben öntözött területük nagyon is számottevő. Ide sorolhatjuk elsősorban a kukoricát és az évelő szálastakarmányokat. Ezek koncentrálódása az öntözött területeken a szakosított koncentrált állattenyésztő telepek és takarmányszárító üzemek ellátására indokolt, mert együtt képeznek intenzív termelési egységet, és egymást feltételezik. A kettőstermesztés, különösen a tarlóvetésű kettőstermesztés biztonságosan csak öntözéssel történhet. Hatása elsősorban a vetésszerkezet alakulásában jelentkezik azzal, hogy a tömegtakarmányok termesztése a fő vetésben jórészt megszűnik. 122
