Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)

I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - A mezőgazdasági tervezés új módszere

Az első tervezési szakasz után a megtérülés feltételeinek biztosítása érdekében a mezőgazdasági üzemek oldaláról kell megkezdeni a konkrét mező- gazdaság- és öntözőfejlesztési előkészítő, szerkesztő, tervező munkát. Csak az üzemek igényeiből kiindulva teremthetjük meg az öntözés végleges területi elhelyezéséhez szükséges mezőgazdaságfejlesztési és vízgazdálkodási tervező munka egységét.

Ezt indokolja még az is, hogy a mezőgazdaságnak az öntözővíz fogadására való felkészítését a lehető legracionálisabban (a népgazdaság teherbíró képességét legkisebb mértékben próbára téve) és leggyorsabban kell megoldani. Ezt úgy érhetjük el, ha az öntözővízzel ellátható területeken olyan gazdaságokat (tájegységeket) választunk ki a fejlesztésre, melyek a kedvező természeti-közgazdasági adottságok, valamint a szubjektív tényezők következtében már a tervező munka megkezdéséig az átlagosnál magasabb termelési - gazdálkodási színvonalat értek el, megközelítették a szárazgazdálkodás optimumát.

AZ ÜZEMI TERVEZÉS

Az öntözésfejlesztés végleges területi elhelyezéséhez, a megvalósítás ütemének meghatározásához a következő kérdésekre kell választ adni:

a) Az öntözővízzel műszakilag gazdaságosan ellátható területeken belül hol vannak azok a gazdálkodási egységek, ahol megvannak az öntözővíz felhasználására legalkalmasabb olyan természeti és közgazdasági adottságok, melyek végső fokon az optimális jövedelmezőséget biztosíthatják.

b) Az öntözéses gazdálkodásra kedvező feltételekkel rendelkező gazdálkodási egységekben milyen hosszú idő szükséges a gazdaságos öntözés alapvető feltételeinek megteremtéséhez, vagyis:

a termelés szerkezetének és technológiájának átalakításához, a vezetés és munkaerő szakképzettségében szükséges változtatások végrehaj tásához,

az álló- és forgóeszközök növeléséhez, szerkezetük megváltoztatásához, maguknak a létesítményeknek a megvalósításához.

Ezek a kérdések csak az üzemek adatainak és fejlesztési szándékainak ismeretében válaszolhatók meg.

Az üzemi információk alapján lehet és kell megtervezni az üzemközi vízgazdálkodási létesítmények méretét és területi elhelyezését.

Az üzemi tervezés három szakaszból áll:

Az alulról (üzemi szintről) elinduló tervezés első szakasza az öntözővízzel a műszakilag gazdaságosan ellátható területeken belül levő üzemek helyzetének felmérése és elemző értékelése. A helyzetfelmérés során szerzett információk — a termelés objektív és szubjektív tényezőinek súlyozott értékelése — alapján kell kiválasztanunk az öntözésfejlesztésre alkalmas üzemeket.

A felmérésről készülő elemző értékelésnek tartalmaznia kell az öntözendő terület üzemenkénti várható nagyságát, megközelítő területi elhelyezését, az öntözővíz megjelenésének kedvező időpontját, az öntözőfürtök beruházási céljainak elkészítéséhez szükséges tervezési alapadatokat.

106