Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - Modellgazdaságok kialakítása
Taktaharkányi Petőfi Termelőszövetkezet A Borsod megyében öntözésfejlesztésre kerülő átlagos talajadottsággal rendelkező cukorrépatermelő és szarvasmarhatenyésztő gazdaságokat reprezentálja. A modellgazdaság fejlesztése az öntözéses szántóföldi takarmány - termelésre alapozott szarvasmarhatenyésztési és az öntözött cukorrépatermelési ágazatokkal rendelkező gazdaságok termelésfejlesztéséhez szolgáltat megfelelő adatbázist. Törökszentmiklósi Aranykalász Termelőszövetkezet Szolnok megye átlagos talaj adottságait reprezentálja. Összes területéből jelentős a gyümölcs — alma, körte, meggy, bogyós — és a mezőgazdaságilag művelt területének 48,1%-a öntözésre berendezett. Legfontosabb árutermelő ágazatai a gyümölcs, a búza, a burgonya és a baromfi (tojás), ezért a növény- termelő gazdaságok fejlesztéséhez szolgáltat adatokat és termelésfejlesztési tapasztalatokat. 1969-ben elkészült a kondorosi Dolgozók Tsz és a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság üzemfejlesztési terve. A fejlesztés realizálása érdekében bevezettük a tervezői művezetést. A művezetés célja, hogy a tervező által elkészített és a gazdaság közgyűlése, illetve igazgatója által jóváhagyott üzemfejlesztési terv termésfejlesztési és jövedelemnövelési célkitűzése alapján alakítsák ki összességükben, és hajtsák végre a modellgazdaságok éves termelési és gazdálkodási feladatait. A mezőgazdasági tervezéssel egyidőben beindult a mezőgazdasági és vízműszaki létesítmények kiviteli terveinek készítése. A műszaki tervek alapján megkezdődött a hajdúszováti, a kisújszállási, a rakamazi öntözőfürtök, valamint a fejlesztésre kerülő ágazatokhoz szükséges épület-, építmény- beruházások létesítése. Az előkészítő és tervező munka 1969-ben tette lehetővé a kivitelezési munkák beindítását, ezért a modellgazdaságok vizsgálatánál és értékelésénél 1968 tekinthető bázisévnek. A fejlődés mértékének és dinamikájának vizsgálatánál ennek megfelelően az 1968. évi adatokból kell kiindulni. Az üzemfejlesztési tervekben előirányzott beruházások megvalósítása ágazatonként és gazdaságonként más-más időpontra esik. Az öntözéses gazdálkodás eszközszükséglete, valamint a gazdaságok felhalmozódási tevékenységének különbözőségéből adódóan, a vállalati szintű komplexitás a hajdúszováti, rakamazi és kisújszállási modellgazdaságokban 1974—76. években és a törökszentmiklósi, hajdúszoboszlói, kondorosi, taktaharkányi modellgazdaságokban 1977 79. években érhető el. A tervezett beruházások megvalósítása a hajdúszováti gazdaságban a legelőrehaladottabb. A FAO Magyar Nemzeti Bizottsága kezdeményezésére a kormány 1968 júliusában felhatalmazást adott a külügyminiszternek a II. Tiszai Vízlépcső öntözési tervéhez a FAO által az ENSZ Fejlesztési Programja keretéből biztosítandó anyagi technikai hozzájárulásra vonatkozó terv benyújtására. A program két szakaszban kerül megvalósításra. Az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) Kormányzó Tanácsa 1969 júniusában elfogadta a program első másféléves időtartamú részét (1969. szeptember 1 1971. december 31.). A program e szakaszában a ma101
