Fekete András: Esőztető öntözési egységek tervezése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)

5. Az esőztető öntöző egységek tervezésének szempontja

A 28. ábrán (lásd előző old.) az előzővel azonos alapadatokkal kialakított, de a terület l/3-ának két tagban való öntözését biztosító esőztető egységek csőhálózatának kiviteli költségét ábrázoltuk az esőztető egységek nagyságának függvényében. A mellékvezetékenként N = 6 db-nál nagyobb

számyvezetékkel üzemelő változatok ábrázolásától eltekintettünk, mivel- a feltüntetett területnagyságig - alkalmazásuk gazdaságtalan beruházást eredményezne. Az ábráról megállapítható, hogy F * 860 ha nagyságig mellékvezetékenként N^. = 2 db számyvezetékkel üzemelő területegységekből

kialakított esőztető egységek felszínalatti csőhálózatának kiviteli költsége lesz a minimális. Az F - 860-1350 ha kiterjedésű esőztető egységeket a mellékvezetékenként Ny = 3 db számyvezetékkel üzemelő területegységekből, mig az F = 1350-1500 ha közötti esőztető egységeket a mellékvezetékenként N„ * 4 db számyvezetékkel üzemelő területegységekből kell kialakítani a csőhálózat fektetési költsége minimális értékének elérése érdekében. Az ábrán, függőleges vonalkázással, azt a tartományt is bejelöltük, amely a csőhálózat fektetési költségében lényegesebb változást nem okoz.

A 29. ábrán a 27. és 28. ábrán feltüntetett esőztető egységek csőhálózatának fektetési költségét együttesen ábrázoltuk az összehasonlíthatóság érdekében. A mellékvezetékenként különböző számyvezetékkel üzemelő változatokat különböző vonaltípusokkal tüntettük fel. Az ábrán csak azok a változatok láthatók, amelyek a felszínalatti csőhálózat kiviteli költségének gazdaságossága szempontjából egyáltalán szóba jöhetnek. Az ábra felső- vonalsereg által határolt - tartománya azokat a területegységeket tartalmazza, amelyeket az F = l/3 terület egy tagban való öntözését biztositó

esőztető egységek esetén alkalmazhatunk a csőhálózat kiviteli költségének gazdaságossága érdekében. Tartományt azért tüntettünk fel, hogy a gyakorlatban előforduló különböző oldalarányu, de azonos kiterjedésű területek berendezésére választási lehetőséget biztosítsunk. Pl. az F = 1000 ha nagyságú, de különböző oldalú esőztető egység három-három különböző területegységből alakítható ki a következőképpen: az F = 2xl/6 F-t figyelembe véve Ny = 2x2, 2x3 és 2x4, az F„ * l/3 F esetén pedig Ny *= 4, 5

vagy 6 lehet a mellékvezetékenként üzemelő szárnyvezetékek száma.

Az esőztető egység l/3-ad területének egy vagy két tagban való egyidejű öntözésre való berendezése, mint arról az előzőekben már szóltunk, lényeges hatással van a felszínalatti csőhálózat fektetési költségének fajlagos értékére. Megállapítható az ábráról, hogy az azonos nagyságú optimális költséggel berendezett esőztető egységek csőhálózatának fektetési költségében mintegy 1000 Ft/ha megtakarítás érhető el abban az esetben, ha az öntözési egységek l/3-ad területének nem egy, hanem két tagban való öntözésére rendezkedünk be.- 110 -