Fekete András: Esőztető öntözési egységek tervezése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)
5. Az esőztető öntöző egységek tervezésének szempontja
tehát a szivattyú nyomócsonkján biztosítani, ah . értékeit figyelembe m opt véve. A felszínalatti csőhálózat fektetési költsége pedig az előző nyomómagasságokat figyelembe véve a következőképpen alakul: Bi = 7 752 400 Ft B = 7 884 140 Ft B = 8 639 500 Ft. ü A példából látható, hogy a szivattyútelep emelőmagasságának mintegy 23%-os növekedése a felszínalatti csőhálózat fektetési költségének mintegy 11,5%-os csökkenését eredményezte. Az ábráról, valamint az elmondottakból megállapítható, hogy az évi üzemidőnek, az energia egységárának és a szivattyútelep összhatásfokának az ismertetett határok között való felvétele a felszínalatti csőhálózat fektetési költségének, optimális nyomásveszteségének, illetve a szivattyútelep optimális emelőmagasságának igen széles tartományát eredményezi. A példából az is látható, hogy a felszínalatti csőhálózat fektetési (kiviteli) költségében elérhető tényleges megtakarítás, szemben a bizonytalan üzemköltség miatti teljes költséggel (K), a nagyobb emelési magasságok tervezését indokolja. 5. AZ ESÖZTETÖ ÖNTÖZŐ EGYSÉGEK TERVEZÉSÉNEK SZEMPONTJAI Az előzőekben megismerkedtünk az esőztető egységek (fürtök) helyszínrajzi kialakításának módszerével, majd annak ismeretében, felvett alapadatok alapján előállítottuk az esőztető egységek legkisebb elemeit. Megismerkedtünk továbbá a mellékvezetékek különböző típusaival, majd esőztető egységeket hoztunk létre és vizsgáltuk a gazdaságos létesítést befolyásoló különböző tényezőket és azok hatásait. A következőkben összefoglaljuk és értékeljük e vizsgálatok azon eredményeit, amelyek a legújabb kutatást tükrözik és a tervezéshez bizonyos mértékű segítséget nyújtanak. E célból a 27. ábrán a központos szivattyúteleppel rendelkező, szárnyvezetékenként n = 10 db szórófejjel és mellékvezetékenként különböző számú számyvezetékkel üzemelő esőztető egységek felszínalatti csőhálózatának fajlagos kiviteli költségét tüntettük fel az esőztető egységek területi kiterjedésének függvényében. Az ábrán feltüntetett esőztető egységek mellékvezetékenként üzemelő szárnyvezetéke N^ = 2-10 db között változik. Ez- 106 -
