Fekete András: Esőztető öntözési egységek tervezése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)

1. Alapadatok - 2. Az esőztető öntözési egységek helyszínrajzi kialakítása - 2.1 Öntözött területelemek ill. üzemi egységek kialakítása

Ezek az elemi területek a következők:

öntözött területelem, üzemi egység, öntözött területegység.

Öntözött területelemnek nevezzük azt a területet, amelyet egy db szárnyvezeték vízszállításával, az előirt idő alatt, a megadott viznormá- val elméletileg meg lehet öntözni. (Elméleti, mert szerelési tartalék nélkül folyamatosan nem lehet öntözni.)

Üzemi egységnek nevezzük azt a területet, amelyet az üzem követelményei szerint folyamatosan meg lehet öntözni. Az üzemi egység területének nagysága tehát azonos az öntözött területelem nagyságával, különbség csupán a szerelési tartalék következményeként előálló öntözés folyamatosságából adódik.

Öntözött területegységnek nevezzük azt a területet, amelyet kettő vagy több szárnyvezetékkel, az üzem követelményei szerint, folyamatosan meg lehet öntözni. Az öntözött területegység fogalmából következik, hogy területe az üzemi egység területének többszöröse.

2.1 Öntözött területelemek ill, üzemi egységek kialakítása

>

A következőkben tekintsük át példákon keresztül az öntözött terület- elemek (továbbiakban területelemek) és az üzemi egységek kialakításának menetét. Tekintettel arra, hogy a területelem és üzemi egység csupán szárnyvezetéktartalékban különböznek egymástól, a példák során csak az üzemi egységgel foglalkozunk.

Az üzemi egységek kialakításához vegyük fel a következő alapadatokat:

Te = 6 [ nap], 4,5 [nap] (üzemi egység öntözési ideje), t =16 [ó/ nap] , h =60 [mm] ,

T = 6-12 [mm/6] ,

Ht = 72 és 96 [m] , n =7-12 [db] ,

24mx24m = szórófejek kötése.

A megoldás érdekében a következő összefüggésekből induljunk ki:

* t = = [óra] (1)

SZ i

T .t

N = -£L— (2)

sz t

SZ- 5