Fekete András: Esőztető öntözési egységek tervezése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)
3. Az esőztető öntözési egységek vizsgálata - 3.6 A mellékvezetéken egyidőben üzemelő szárnyvezetékek számának hatása a felszínalatti csőhálózat fektetési költségére
3.6 A mellékvezetéken egyidőben üzemelő szárnyvezetékek számának hatása a felszínalatti csőhálózat fektetési költségére A szárnyvezetékek számának hatását a 16. ábrán mérhetjük le. Az ábrán a különböző területi kiterjedésű esőztető egységek felszinalatti csőhálózata költségének alakulását tüntettük fel a mellékvezetékenként azonos időben üzemelő szárnyvezetékek számának függvényében. Tekintettel arra, hogy különböző számú szárnyvezeték esetén azonos nagyságú esőztető egységek létrehozása nem minden esetben lehetséges, az esőztető egység nagyságának hatását viszont az előzőekben felmértük, az összehasonlíthatóság érdekében az ábrán olyan esőztető egységeket tüntettünk fel, amelyek az F = 311 ha (520 kh), F a 415 ha (720 kh), F = 691 ha (1200 kh) és F = 1380 ha (2400 kh) nagyságot a legjobban megközelítik. Az ábrán az említett területnagyságtól való %-os eltérést, valamint az esőztető egységek tényleges nagyságát, a szivattyúk amelőmagasságát is feltüntettük. Az ábrán a megadott területnagyságtól + 20%-os eltérések is előfordulnak. Az ilyen nagyságrendű eltérés vitathatatlanul befolyásolja a levonható következtetések értékét, de nem olyan mértékben, hogy a szárnyvezetékek száma által okozott hatások általános tendenciáját ne lehessen érzékelni. Az ábrákról megállapíthatjuk, hogy a felszinalatti csőhálózat fajlagos fektetési költségének minimuma jelentkezik a mellékvezetékenként üzemelő szárnyvezetékek számának függvényében. Pl. a 16/a. ábrán egyértelműen látható, hogy - függetlenül a szivattyú emelési magasságától - a felszinalatti csőhálózat fektetési költségének = 3 db szárnyvezeték esetén jelentkezik a minimuma. Az ábráról az is leolvasható, hogy ha az F = 311,04 ha kiterjedésű esőztető egység csőhálózatát olyan mellékvezetékekből állítjuk elő, amelyeken N = 3 vagy = 5 db számyvezeték üzemel azonos időben (lásd: helyszínrajzi kialakítást is), a fektetési költségek nem azonos értékűek. A fektetési költségek értékeinek azonos szintre való hozása azonban elérhető, ha az egyik esetben H = 60 m-es, a másik esetben pedig H = 80 m-es emelési magasságot tervezünk. Ez a megoldás természetesen nem alkalmazható. Az optimális szárnyvezetékszámtól való eltérés, az ábráról láthatóan, a csőhálózat fektetési költsége fajlagos értékének rohamos emelkedését eredményezi. (Az = 4 db szárnyvezeték alkalmazásakor fellépő fajlagos költségemelkedés a szórófejszám hatásainak elemzésekor elmondottakkal magyarázható.) A 16/b.. 16/c. és 16/d. ábrán az előzőhöz hasonló hatás figyelhető meg azzal a különbséggel, hogy az esőztető egység terlületi kiterjedésétől, valamint a szivattyú emelési magasságától függően a csőhálózat fektetési költségének optimumát nem egyetlen számyvezetékszám, hanem szárnyvezeték-tartomány határozza meg. Pl. a 18/d. ábra esetén = 5 vagy N.. = 6 db számyvezeték alkalmazása a csőhálózat fektetési költségében lényeges változást nem okoz.- 81 -
