Fekete András: Esőztető öntözési egységek tervezése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)

3. Az esőztető öntözési egységek vizsgálata - 3.1 A mellékvezetékek kialakítása

N = 5 db L = 7x144+36 [m] , ú 6 " m 8x144+72+36 Cm] 7 " 10x144+36 [in] , 8 " 11x144+72+36 [m] 9 " 13x144+36 [m] , 10 " 14x144+72+36 [m] Az adatokból látható, hogy a szorzat egyik tényezője függetlenül a szárnyvezetékek számától 144-el egyenlő. Az ábrát szemlélve pedig az is megállapítható, hogy ez a hoss» az azonos vizszállitásu szakaszok hosz- szával azonos, mivel a szárnyvezetékek mértékadó állásban 144 m-re helyezkednek el egymástól. Az adatokból láthatóan az is törvényszerű, hogy páros szárnyvezetékek üzeme esetén a szorzathoz 72+36 m-t, páratlan szárnyvezetékek üzeme esetében pedig 36 m-t kell hozzáadni a mellékveze­ték teljes hosszának megállapítása végett. A szorzat első tényezője az Uze^ melő szárnyvezetékek számával a következőképpen fejezhető ki: N = 1 db U 2 3 4 5 10 db L = (N +0) 144+36 [ml m U L J (N +0) 144+72+36 " ü (N +1) 144+36 " (N +1) 144+72+36 " ü (N +2) 144+36 " U (N +4) 144+72+36 " A szorzat másik tényezőjét, a 144-t azonban megkaphatjuk úgy, hogy a szárnyvezetékállások számát osztjuk a szárnyvezetékek számával és szo­rozzuk a szárnyvezetékek egymástóli távolságával, azaz 144 N sz N . a ahol N a szárnyvezetékállások számát, —sz N a szárnyvezetékek számát (üzemelő+tartalék), a pedig a szárnyvezetékek egymástóli távolságát jelenti. Ha bevezetjük a következő jelölést N sz z = __ az előző képlet a következő alakú lesz- 28 -

Next

/
Thumbnails
Contents