Fekete András - Szolnoky Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
5. Patakok rendezése, szabályozása
3. A kanyarok elfajultak, a patak utakat, vasutakat veszélyeztet; 4. A völgyre vonatkozó fejlesztési terv alapján különböző építmények létesülnek, melyeket védeni kell. A patakrendezés, mint az előzőekből látható, szorosan összefügg a patak két oldalán húzódó árterületnek, a patak völgyének rendezésével. Megfelelő eredmény csak az árterületnek, a vizgyüjtő területnek, valamint a vízfolyásba torkolló vízmosások rendezésével érhető el. A beavatkozás mértékétől függően a patakrendezésnek a következő fokozatait különböztetjük meg: medertisztítás, a meder jókarba helyezése és mederszabályozás. Medertisztogatással, a lefolyási akadályokat, a növényzetet, a fatus- kókat, partcsuszások és iszapolódások anyagát távolitjuk el a mederből, a meder méretei érintetlenül maradnak. A meder jókarba helyezése műszaki tervek alapján történik. A cél azonos az előzővel, tehát a vizszállitóképesség növelése, melyet a kereszt- szelvények- és esések növelésével érünk el. A természetes medernél szabályosabb vonalazásu és egyenletesebb esés-eloszlású meder létesítésére törekszünk anélkül, hogy nagyobb mederáthelyezéseket hajtanánk végre. A meder jőkarba helyezése általában ott alkalmazható, ahol a természetes meder egyensúlyi állapotban van. Mederszabályozást kell végrehajtani, ha a meder egyensúlyi állapota megbomlott. A mederszabályozással a természetes medret gyakran teljesen elhagyjuk, átvágásokkal, elzárásokkal, a meder lépcsőzésével a természetes meder helyébe - a vizek járása szempontjából kedvező - mesterséges medret hozunk létre. A szabályozás már ritkán szorítkozik csak a főmederre, a völgybe illetve főmederbe torkolló mellékvizfolyások torkolati szakaszát is szabályozni kell. A mederfisztitgatás, jőkarbanhelyezés és a szabályozás rendszerint egymást követi. A gyakorlatban azonban éles határ közöttük nem vonható, a fokozatok egymásba olvadnak, így a továbbiakban csak a mederszabályozást tárgyaljuk. 98
