Fekete András - Szolnoky Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

4. A vízmosások rendezése

Az élő növényi burkolatok formái: gyepesités, gyeptéglázás, rőzseterités és rőzsefonás.

A gyepesítést csak a vizmedren kivUli rézsűk védelménél alkalmazunk, bár a gyepek általában jől tűrik a pár napig tartő vizboritást is. A gyepesítendő rézsűt,’ 0,1 m vastagságban humusszal beterítik és dús, mélygyökér- zetü füvek magkéverékével bevetik. Humuszterités nélkül eredményesen gyepesíteni nem' lehet.

A gyeptéglázás előnye az előzővel szemben, hogy azonnal kész borítást ad. Áramló viznek időnként kitett helyeken is alkalmazható. A gyeptég- lákaP0,3 x 0,3 m mérettel és kb. 0,08 m vastagsággal vágjuk ki és a burkolandó felületre téglakötésszerüen szorosan egymás mellé rakjuk. Mere- dekebb rézsűk esetén középen a gyeptéglákat cövekkel rögzítjük. Száraz időjárás esetén a telepítés után néhány alkalommal megöntözzük. Műanyag szitaszövet alkalmazásával készült korszerű gyepszőnyeget mutat a 4-5. áb- ra.

80

4-4. ábra