Fekete András - Szolnoky Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
4. A vízmosások rendezése
az alsó szakasz, illetve hordalékkúp, ahol a hordalék mozgató erő csökkenése miatt a felülről érkező hordalék nagy része lerakódik, tehát hordalékkúp keletkezik, amelyen több ágra szakadt függőmeder alakul ki (C részlet). A hordalékkúp után általában a befogadó vízfolyás következik, amelybe még számottevő hordalék juthat, amely a vizfolyás elfajulásához vezethet, amennyiben a hordalékvisszarartásról nem gondoskodunk. 4.3 A vízmosások rendezésének szükségessége A már kialakult vízmosások - melyek hazánkban is nagy számban akadnak - eróziós tevékenységükkel tetemes károkat okoznak, melyeket a következőkben lehet összefoglalni: a katlan és a hordalékkúp mezőgazdasági művelésre nem alkalmas, a vízmosásból kikerülő nagy mennyiségű hordalék termő területeket boríthat el, a vízfolyásokba kerülő tetemes hordalék megnehezíti azok fenntartását, az összeszabdalt, alámosott dombokon suvadások, földcsuszamlások keletkezhetnek, ami fontos mérnöki objektumok tönkremenetelét eredményezheti. 3 Hazánkban évente az erózió következtében mintegy 50 millió m talaj mosódik le, amelyből 1,43 millió tonna humusz. E miatt az évi terméskiesés 30%-ra tehető. Az 50 millió m^ lemosott talajból 1 millió a vízfolyásokba, 8—10 millió a folyókba kerül és 40 millió m^ pedig a lejtők alján marad. A vízfolyások feltöltődésének megakadályozását szolgáló fenntartási munkák évente mintegy 25 millió Ft költséggel járnak (1967. évi a^jat). Gyakran előfordul, hogy vonalas földmunkák tervezésekor az alépítménnyel, vízmosásokkal sűrűn szabdalt domboldalakon kell áthaladni. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy a földmunka illékonysága-, a viztelenités kedvező megoldása-, valamint a gazdaságosság érdekében a vízmosásnak mely szakaszán kell a keresztezőt megoldani. A 4—2. ábrán három lehetséges változatot láthatunk. Ha az alépítményt a vízmosás katlanában vagy a hordalékkúpon helyezzük el (I. és III. változat), sok és nagy műtárgyra van szükség. A katlant, mint az előzőekben láttuk, a hordaléktermelés-, a mély- és több ágú szikadópartokkal rendelkező meder jellemzi, igy az alépítmény állékonysága itt biztosítható a legnehezebben. Hátránya ennek a változatnak, az előzőeken túlmenően tehát az is, hogy mélyen alapozott műtárgyakra van szükség. A közlekedési vonalaknak a vízmosás hordalékkúpján való átvezetése (III. változat) az előzővel azonos hátrányokkal jár, a hordalékkúp állandó feltöltődése miatt azonban, az előirt biztonság érdekében, a műtárgyak 75
