Fekete András - Szolnoky Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
3. Belvízrendezés
~r 3—12. ábra mentett oldal &* v LNV aljzatbeton X / \ lem bitumenes csúszóréteg utó feszített cső _________________y_ A z utőfeszitett csőzsilip (3—13) esetében a szélső aknák közötti csőszakasz egy tagban készül. A méretezésnél a zsilip rugalmas alátámasztá- sunak tekinthető. A méretezés alapjául szolgáló nyomaték hatására, az elő- feszités eredményeképpen nem keletkezik a betonban a csőtartó egyetlen pontján sem huzőfeszültség. Az utőfeszitett megoldásnál a cső vizzárása megbízhatóbb. * -Hidakon vezetjük át a csatorna felett az utat, vasutat mély bevágások vagy széles csatornák esetében. A hid anyaga lehet fa, tégla, kő, vas- vagy vasbeton. A hid biztonsága megkívánja, hogy a szerkezet alsó éle legalább 1 m-el legyen a legnagyobb belvizszint felett. A vizsebességek a hidak alatt 1,0—1,5 m/sec-nál több nem lehet. A tiltók és zsilipek a vízszintszabályozást szolgáló müvek. A tiltők rendszerint olyan kisebb műtárgyak, amelyek a csatornába épitett, fa vagy acéllemez táblájukkal a-viz útját az üzemi szükségletnek megfelelően vagy teljesen lezárják, vagy teljesen megnyitják. Épülhetnek önállóan a csatorna tengelyére merőlegesen fából vagy betonból. A falban kialakított horonyban mozgatható a tiltótábla, amely kézzel kiemelhető, illetve a csatornafenékre leereszthető (3—14. ábra). A zsilipek már nagyobb méretű záró- és szabályozó műtárgyak, amelyekkel már a vízmennyiség szabályozása is megoldható. A zsilipek különböző szerkezetűek lehetnek, a belvízcsatornában legszokásosabbak a táblás 62 3—13. ábra
