Fekete András - Szolnoky Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
3. Belvízrendezés
a javításkor el lehessen távolítani. A bujtató befolyási oldalán vagy gerebet, va:gy rácsot kell alkalmazni, hogy egyrészt a hordalék, másrészt illetéktelenek bejutását megakadályozzák. A bujtatők felett átvezetett patakszelvényt célszerű burkolni, hogy ezzel a káros kimosásokat elkerülhessük. Az előregyártott hullámositott acéllemez felhasználása igen jól bevált esőátereszek és bujtatők kialakításában. Előnyük, hogy csekély a súlyúk, igy olcsó a szállítás, egyszerűen és pontosan beépíthetők és hosszú élettar- tamuak. Hátrányuk a beton-, illetve vasbeton anyaggal szemben, hogy azonos vízhozam és esés mellett az átfolyási szelvényt 1,3-szor nagyobbnak kell felvenni. A hullámlemez felhasználási terület látható az 3—11. ábrán. A beeresztőket az ármentesitő töltésekkel védett területeken a töltése- zett csatorna töltései mögött összegyűlő kisebb mennyiségű felszíni víznek a csatornába való bevezetésére létesítjük. A 60 cm belső átmérőjű előregyártott beton elemekből kialakított áteresztők csatorna felőli végét csappantyúval kell ellátni. Csőzsilipeket az ármentesitő töltésekbe építünk a belvíz áteresztésé- re. A csőzsilipbe feltétlenül két elzáró szerkezetnek kell kerülni. Az egyik mindiga folyó felőli, a másik a töltés közepén, vagy a mentett oldalon helyezendő el. Elzárószerkezetül általában tiltó táblákat alkalmaznak, de beépítésre kerülhetnek tolózárak is, különösen ha a zsilip szivattyúteleppel kapcsolatos. A csőzsilip árvíz felőli oldalán, a csőzsilip árvíz alatti javithatőságá- nak biztosítására a zsilipszáj elé a betonfalba hornyokat építünk be, a szivárgás megakadályozására pedig szádfalakat vernek le. A csőzsilipeket általában sik alapra helyezzük. Nagyon rossz altalaj esetén sor kerülhet a cölöpalapozásra is, de szádfalazást ebben az esetben is alkalmazni kell, a folyó felőli oldalon. Az ármentesitő töltésekbe épített vasbeton csőzsilipek két korszerű változata: a) a csuklós csőzsilip, b) az utófeszitett csőzsilip. A csuklós csőzsilip (3—12. ábra) esetében a szélső aknák közötti csőszakasz részei (általában három rész) csuklós kapcsolattal csatlakoznak egymáshoz. A csuklós megoldás előnye, hogy a csőtest követni tudja az esetleges konszolidációból eredő süllyedést. Hátránya viszont, hogy egyrészt a csuklós kapcsolatok gondos kivitele esetén sem teljesen vizzárőak, másrészt a csuklók készítése igen munka- és anyagigényes. 60 3—10. ábra
