Fekete András - Szolnoky Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
2. Ármentesítés és árvízvédekezés
Esyw?7yy77 2—37. ábra engedi azokat a rézsűnek litődni, ill. azon felfutni. A 2—37. ábrán rőzsekol- bászhoz erősített rőzsekévék adják az aránylag merev fékező szőnyeget. A 2—38. ábrán 2—3 m-re a viz szélétől a vizen úsztatott kettős rőzsekolbász tartja vissza az elsodrástöl a rőzsekolbász és a part között levő üsző szemetet, gallyakat, esetleg bedobott kukorica szárat stb. A szél árvízkor ilyen üsző szemetet bőségesen hajt a hullámverésnek kitett part felé. Az ilyen tipusu védekezési módszert nevezik mozgó hullámvédnek. Álló hullámvédet mutat a 2—39. ábra, ahol három rőzsekolbász ollőszerüen elhelyezett karókkal van rögzítve (ollós karőzás). Hasonló védmii készíthető leka- rózott rőzsepaplannal is. A hullámverés elleni védekezésnél kísérletek történtek műanyag fóliákkal is. Ezek megvédik ugyan az elmosás ellen a töltés felületét, azonban elhelyezésük, szállításuk, készletezésűk kérdései még nincsenek megoldva, Abban az esetben, ha a hullámverés már megbontotta a töltés rézsűjét, akkor a 2-40. ábra szerint homokzsákokból készült védőfallal és mögé2—38. ábra 40
