Fekete András - Szolnoky Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

2. Ármentesítés és árvízvédekezés

2—8. ábra

kishajókkal a hullámtéren át eljutni és védekezési anyagot szállítani a veszélyeztetett gátszakaszra. Ezért az árvédelmi töltések előtt kb„ 10 m széles, hajózási sávot is szabadon kell hagyni (2-8. ábra).

2. 32 Árvédelmi gátak magassága

A mértékadó árvizszint alatt egy olyan tetőzési vizszintet értünk, amelyet a védvonal adott szakaszának árviz idején ki kell bírni. A mérték - adó árvizszint és a magassági biztonság értéke adja a gát koronaszintjét (töltés kiépítési szintje).

A mértékadó árvizszint viszont a mértékadó árvizhozam (Qm) nagyságától, illetőleg az árterület nagyságától és az azon folyó gazdasági műveléstől, népgazdasági vagyontól (ipartelepek, szegedi szénhidrogén mező stb.), vagy szociális (települések) érdekektől függ. Értékesebb területek, létesítmények nagyobb biztonságot kívánnak.

A műszaki gyakorlatban a mértékadó vízhozam egy feltételezett valószínűséghez, illetve gyakorisághoz rendelt fogalom (pl. az 1%-os valószínűségi árvizhozam 100 éves előfordulási gyakoriságnak felel meg),

A védvonal koronaszintjét egy m névleges magassági biztonsággal kell a mértékadó árvizszint fölé tervezni. A m értéke kb. 1,5 méter. A tényleges biztonság értéke kb. 0,5—0,8 méterrel alacsonyabb.

17