Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Folyószabályozás és árvízvédelem - A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztési programjának kialakulása
A KÖTIVIZIG 50 éves jubileumi ünnepségén, 2003. szeptember 5-én, Abádszalókon az igazgatóság vezetője, dr. Nagy István így fogalmazott: „az árvizek elleni eredményes védekezést akár 100 évre is megoldhatja a módosított Vásárhelyi Terv megvalósítása, aminek első ütemére 2004-ben 8 milliárd, 2005-ben és 2006-ban 15 milliárd, 2007-ben pedig 12 milliárd forintot biztosít a kormányzat. Ez nagyrészt az árterek kitisztítását és megnagyobbítását, valamint a többlet víz visszatartására alkalmas tározók kiépítését jelenti. A tervezés már elkezdődött és jövő év második felében megkezdődhetnek a munkálatok is."80 Mindennek, azaz a VTT (2004-2007 közötti időszakra eső) első ütemének anyagi feltételeit a 1107/2003. (XI. 5.) számú, „a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló programról" című kormányhatározat teremtette meg. így a már két évvel korábban elkezdődött koncepcionális tervezési munkák új szakaszba léphettek, azaz elindulhatott a konkrét műszaki megoldások, a kiviteli szintű tervek előkészítése, és a szükséges hatósági engedélyezési eljárásokat megalapozó dokumentációk elkészítése. Az azt megelőző kétéves tervezési folyamat környezetvédelmi és vidékfejlesztési szempontból egyértelműen fejlődő pályát írt le.8' Azt az előzetes tanulmányokból leszűrték az illetékesek, hogy az árvízi biztonsághoz szükséges mintegy 1 m-es vízszintcsökkentést a Tisza teljes hossza mentén hozzávetőlegesen 1,5 milliárd m3 víztömeg kivezetésével lehet megoldani.82 A döntéshozók azon az állásponton voltak, hogy ott érdemes megkezdeni a beruházásokat, ahol a társadalmi elfogadottság is kedvező. Az természetes, hogy az induláskor széleskörű lakossági egyeztetéseket folytattak. Voltak olyan települések, amelyek kifejezetten ellenezték a tározók megépítését, ezeket kivették a tervezésből. Egy fórumon a résztvevők felvetették: vizsgálják meg szakemberek, hogy a már meglévő Kiskörei-tározóhoz, azaz a Tisza-tóhoz közel szükséges-e még további két tározó létesítése? Amennyiben ez elmaradhatatlan, úgy ezeken a területeken a mezőgazdasági hasznosítást szeretnék előtérbe helyezni az itt élők.83 A 2007-ig tartó I. ütemre vonatkozó munkákkal kapcsolatban a 1107/2003. (XI. 5.) Korm. határozat kimondta, hogy elvégzendők, illetve megépítendők: • a nagyvízi meder vízszállító képességét szolgáló beavatkozások a Tisza Tivadar környéki, valamint a Szolnok-déli országhatár közötti szakaszán, összekapcsolva a folyó hullámterének természetvédelmi rekonstrukciójával; • a Tisza mentén az ártér reaktiválását szabályozott vízkivezetéssel biztosító Cigánd-Ti- szakarádi, Szamos-Kraszna közi, Nagykunsági, Hanyi-Tiszasülyi, Tiszaroffi árvízszint- csökkentő tározók, valamint a Nagykörűi tározó I. üteme, a rendszeres tározást lehetővé tévő feltételek kialakításával, a belső vízkormányzást és a víz továbbvezetését szolgáló létesítményekkel, beleértve a Jászsági-főcsatornához és az előkészítés alatt lévő Jászsági többcélú vízgazdálkodási rendszerhez való kapcsolódásokat. A szakemberek meggyőződése szerint a fenti szempontok alapján kiválasztott hullámtéri beavatkozások és tározók megvalósításával, a teljes költségigény mintegy 35%-ának felhasználása mellett a Tisza legkritikusabb szakaszain várhatóan 80 Ötvenéves a KÖTIVIZIG - jubileumi ünnepség Abádszalókon. 2003. szeptember 5. MTI 81 A Tiszaroffi árvízszint-csökkentő tározó előzetes környezeti tanulmánya, http://www.kotiktvf.kvvm.hu/ vasarhelyi/Tiszaroff/Tiszaroff_ 01_l.htm 82 A tervezők a koncepció kialakítása során közel 30 tározásra alkalmas helyet vizsgáltak meg. Ezt követően úgy ítélték meg, hogy ezek közül 10-14 kiválasztott tározó alkalmas a 1,5 milliárd m3-es igény kielégítésére. Ennek megfelelően az I. ütemben 11 lehetséges tározó vizsgálatát irányozták elő. 83 Vásárhelyi Terv-fórum Dél-Heves megyében. 2003. május27., MTI 97
