Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Folyószabályozás és árvízvédelem - A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztési programjának kialakulása
Dr. Bogárdi István: Árvízi kockázatelemzés hagyományos és újszerű módszere, Hegedűs Pál: HEC-RAS programrendszer kifejlesztése és alkalmazása az USA-ban, Dr. Schweitzer Ferenc: Folyóink hullámtereinek fejlődése, kapcsolatuk az árvizekkel és az árvízvédelmi töltésekkel, Lovas Attila-VAJK Ödön: Közép-Tisza hullámtéri térinformatikai adatbázis kialakítása és felépítése, a hullámtér morfológiai változásainak értékelése az elmúlt 220 évben, Szín Im- réné-lvASKö Lajos: Közép-Tisza nyárigátak története, Dr. Váradi József-Dr. Nagy István: Árvíz, árvízi biztonság a Közép-Tisza vidékén, Dr. VAradi József-ÜR. Nagy István: A Tisza-völgy víz- gazdálkodásának jövőképe. Az viszonylag hamar kiderült, hogy a tározásra alkalmas területek kiválasztása (kisajátítása) és a szükséges műtárgyak megépítése olyan költségekkel járna, hogy arra a kormányzatnak nem lenne ereje. Ha viszont mindehhez egy kiterjedt vidékfejlesztési program is társul74, akkor már más megítélés alá esne az egész projekt. A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) elnevezésű program75 76 elfogadásáról még az első ORBÁN-kormány döntött, s azt lényegében az ellenzéki MSZP is támogatta, amit 2002. évi választási ígéreteikbe is beleszőttek. Szekeres Imre, az MSZP alelnöke 2002. március 10-én nyilatkozta az MTI-nek: „98 milliárd forintból meg lehet valósítani az MSZP által kidolgozott stratégiát, amely biztosítja a Tisza völgyében élő másfél millió ember nyugodt és biztonságos életét.... mederkotrással, a hullámtér szélesítésével és víztározók építésével a Felső- és a Közép-Tiszán az árvizek szintjét egy méterrel lehet csökkenteni." A VTT lógója S valóban! A 2002-ben megalakult MEDGYESSY-kormány 2003. február 26-i szolnoki kihelyezett ülésén akkora összeget szavazott meg a program céljaira, amilyen felett tán még soha nem rendelkezett a vízügyi kormányzat! „Tehát volt egy kormányzati szándék, el tudott indulni a munka, de a Tisza-koncepciót nem engedték kidolgozni! A koncepció egyébként úgy épült volna fel, hogy egyfajta helyzetértékelés, azaz a meglévő létesítmények mit tudnak, s ezzel szemben mire lehet számítani a folyóvizek tekintetében, másrészt mi változik a vízgyűjtőn a nagyvízi mederben, valamint mi fog változni a jövőben, és ez a változás miként hat ki a biztonságra?"75 76 A kormányülést követően jelent meg a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének koncepcióját elfogadó 1022/2003. (III. 27.) számú kormányrendelet, amely „A Duna és a Tisza 74 Ennek az elképzelésnek szószólója a Bizottságon belül a korábbi környezetvédelmi miniszter, dr. Ligetvári Ferenc volt. 75 A programról dr. VAradi József megjegyezte, hogy az „valójában nem más, mint ártér reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel." (Dr. VAradi József: A virágzó Tisza-vidékért. http://epa.oszk.hu ) 76 Dr. Nagy Istvánnal készített interjú 2011-ben. 95