Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)

Folyószabályozás és árvízvédelem - Minden rekord megdől egyszer - Árvizes évek (1998-2001)

A KÖTIVIZIG ártéri öblözetei

san - március 15-én - követte a Közép-Tisza egész vonalára kiterjedő rendkívüli árvízi készültség bejelentése. Mindez nem volt véletlen: a 19 napig tartó rendkívüli védekezés az „évszázad tiszai árvize" ellen folyt.

A rendkívüli belvízvédelmi fokozat - aminek elrendelésére addig a megyében még soha nem volt példa - Jász-Nagykun-Szolnok megye egyharmadára terjedt ki, és nyolc településen közel 100 ezer ember életét és vagyonát érintette. A KÖTIVIZIG területén akkoriban 66,15 ezer hektár állt víz alatt. Különösen súlyosnak ítélték a helyzetet a Hortobágy-Berety- tyó mentén, ahol az Ágotái hídnál el kellett zárni a folyó medrét, hogy megakadályozzák az áradó Hármas-Körös vizének bejutását a Hortobágy-Berettyóba. Ez Mezőtúr városát is elöntéssel fenyegette volna. Az elzárással párhuzamosan intézkedtek a Nagyiváni vésztározó megnyitásáról is.51

A Hortobágy-Berettyó mentén alig enyhült a védelmi helyzet, amikor március 10-én a Felső-Tiszán és a Bodrogon jelentős árvízi hullám indult el. A vízrajzi szolgálat az árvízi tetőzés mértékét az addigi maximum felett 60-70 cm-rel jelezte előre, így sürgősen meg kellett emelni a magassághiányos töltéseket 0,5-1,5 m-rel. A védekezésben több ezren vettek részt és közel egymillió homokzsák beépítésével sikerült töltésszakadás nélkül kivédeni a rendkívüli árvizet. Munkájukat megkönnyítette az a tény is, hogy a nem egészen fél évvel korábbi árvíznél emelt ideiglenes védművek többnyire még a helyükön voltak.

Szolnoknál különösen nehéz helyzetbe kerültek a védekezők, mert az 1970. évi maximum felett 65 cm-rel magasabban, 974 cm-en tetőzött a Tisza. Ahogy azt a védelemvezető, dr. Nagy István elmondta, a város belterületét védő árvízi fővonal majd' min51 Dr. Nagy István: Az évszázad árvize. Közép-Tisza, 1999/2-3.

86