Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Folyószabályozás és árvízvédelem - A holtágak életre kelnek? - A holtág-rehabilitáció
A holtágakkal kapcsolatos gondok különösen szembeötlővé váltak a 90-es évek első felének száraz periódusában. A Tisza mentén a kezdő lépések a holtágak felmérésével indultak38, amely munkák az Alföld program egyik súlyponti részét képezték.39 AzAlcsi-Holt-Tisza térképvázlata A felmérés40 tapasztalatai mutatták, hogy szinte valamennyi holtág a természetes elöregedés állapotába jutott. Oka volt ennek az is, hogy többségüket valamilyen belterület, vagy mezőgazdasági üzem határolta, ahonnan a szennyvizek vagy növényvédőszerrel terhelt vizek jobbára akadálytalanul jutottak a holtágak vizébe. Jóllehet a holtágak az emberi civilizáció kártételeit folyamatosan és egyre növekvő mértékben szenvedték el, mégis felértékelődtek, mivel a természetvédelem olyan színterei lettek, amelyek az állat- és növényvilág sokszínűségének szigeteit jelentették. Miután az állami tulajdonban lévő vagyontárgyak (köztük természetes tavak, holtágak) önkormányzati tulajdonba való átadására az 1991. évi XXXIII. törvény lehetőséget adott, a felmérés során arra is figyelemmel voltak, milyen társadalmi hasznosításban gondolkodnak az érintettek. Volt olyan önkormányzat, mint pl. az Alcsi-Holt-Tisza esetében a szolnoki, amelyik nem vette saját kezelésbe a holtágat, mert attól tartott, hogy ezzel sok olyan fenntartási-fejlesztési feladatot vesz a vállára, amit korábban az állam elhanyagolt, de az új helyzetben immár rajta fog számon kérni. Időközben az állam is lépett a holtágak ügyében, s pályázatokkal sietett az érintett önkormányzatok segítségére. Az Alcsi-Holt-Tisza azonban maradt a KÖTIVIZIG kezelésében, miközben a pályázatokon az Igazgatóság (mint állami szervezet) nem indulhatott. A helyzetet illetően találó volt a megállapítás: „A holtágak hasznosításának vizsgálata során megállapíthattuk, hogy annak hasznát mindenki élvezni akarja, de az elfogadható vízállapotok érdekében csak kevesen hajlandók áldozni."41 38 Simon Mihály: A Közép-Tisza-vidék holtágainak jelenlegi állapota, felmérésük tapasztalatai. Közép-Tisza, 1994/5., valamint [B. I.]: Holtágak felmérési tapasztalata. Közép-Tisza, 1995/különszám. 39 http://www.vati.hu/files/articleUploads/5946/jelentes01.pdf 40 A Holtág Program keretében 39 Tisza-völgyi „szentély" típusú holtágat mértek fel az összesen 180 db. 4 ha-nál nagyobb holtágból, s az eredményeket a Magyarország holtágai c. kiadványban foglalták össze. ( http://www.vati.hu/static/otk/int/jelentes2005184.pdf ) 41 [B. I.]: Holtágak felmérési tapasztalata. Közép-Tisza, 1995/különszám. 79
