Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Vízgazdálkodás Szolnok megyében - A Tisza-tó rendkívüli üzemelése a 2000. évi cianid szennyezés idején
azonban eddig főleg a feliszapolódás csökkentésében hasznosultak a vízkormányzási lehetőségek. A szennyezés hírére a vízügyi szakemberek azonnal kidolgozták a szükséges rendkívüli üzemrendet, és az elért eredmények magukért beszélnek. A Kiskörei Vízlépcső a károk puszta regisztrálása helyett tényleges beavatkozási lehetőséget adott a szakemberek kezébe. Sajnos a károkat teljesen nem lehetett elkerülni, azonban a Tisza újraélesztése szempontjából nagyon fontos volt, hogy a Tisza-tó, mint egy modern „Noé bárkája" túlélési lehetőséget biztosított számtalan faj számára. A romániai értesítést követően, amely január 31-én érkezett a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre, azonnal megkezdődött a vízminőségi kárelhárítási tevékenység előkészítő fázisa. Versenyt kellett futni az idővel, hiszen a romániai oldalon mért cianidkoncentráció rendhagyóan nagy értékeket mutatott, a magyarországi szakaszon pedig a Csengéméi mért legnagyobb érték - a már említett-32,6 mg/l, az érvényben lévő határérték több mint 320-szorosát jelentette. Az első döbbenet után a lehetséges védekezési stratégia kialakítását helyezték előtérbe. A fő kérdés: csökkenthető-e a cianid koncentrációja bármilyen beavatkozással? Az események megértéséhez tudni kell, hogy Szolnok város ivóvíz ellátását csak és kizárólag a Tiszából nyert nyers víz tisztításával lehetett akkoriban megoldani. Több lehetséges variáció egyidejű futtatásával megtörtént a helyzetet felmérése, és a kivezető út meghatározása. A tervezett beavatkozás eredményessége nagyban függött az együttműködéstől, ami szinte azonnal és teljes hatékonysággal beindult az érintett hatóságok, üzemeltetők és a kárelhárításba bekapcsolódók között. Az adott helyzetben az egyik legfontosabb feladat a vízminta-vételezés volt, amellyel nyomon követhetővé vált a cianidkoncentráció nagysága, eloszlása, hígulása. A vízminták mikroszkopikus vizsgálata a vízi élet fokozatos pusztulását jelezte. A Szolnoki Felszíni Vízmű szakembereinek szükségük volt a Tisza felső szakaszán vett vízmintákra is, hogy a megfelelő beavatkozási lehetőségek kidolgozásával felkészülhessenek a kritikus időszakban biztosítandó ivóvízellátásra, illetve félüzemi kísérleteket kellett végezniük a tisztítási technológia tűrőképességének meghatározására. Ideiglenes vízszolgáltatás Szolnokon Elengedhetetlenné vált a szolnoki Víz- és Csatornaművek Koncessziós Rt.-nek, a Közép- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságnak, a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Természet- védelmi és Vízügyi Felügyelőségnek, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak, valamint Szolnok város vezetésének összefogása. 56
