Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)

Vízgazdálkodás Szolnok megyében - A Tisza-tó rendkívüli üzemelése a 2000. évi cianid szennyezés idején

Lényeges eleme volt a kormányhatározatnak, hogy kimondta: a Tisza-tó alapvető funk­ciója, hogy vízbázisként lehessen számításba venni az öntözővíz-igények kielégítése te­rén, de emellett a hasznosítási módoktekintetében a természetvédelem, az üdülés és az idegenforgalom elsőbbséget élvez. Akkor még nem lehetett előre látni, hogy a „világ" így rátelepül majd a tópartra, tehát a 2013-ban esedékes új hasznosítási és üzemelteté­si rend kialakításakor sem lesz már realitása az eredeti duzzasztási szint kiépítésének. A társadalom elfogadta, hogy napjainkra a Tisza-tó értékévé vált az országnak. Az egykori vádak, amik egészen a tó megszüntetéséig elmentek, mára elhallgattak, viszont a közbeszédnek nem is nagyon tárgya a Tisza-tó haszna. Ha napjainkban Tisza-tavi kon­ferenciát rendeznek, ezeken elhangzik, hogy milyen jó az üdülés, a halászat, a vadászat, az idegenforgalom, de az, hogy mindezt a Kiskörei Vízlépcső teszi lehetővé, csak ritkán kerül szóba. Úgy tűnik, mintha az abádszalóki nyári zenei fesztivál egy természetes fej­lődés eredménye lenne, aminek semmi köze nincs a kiskörei duzzasztáshoz. Tehát az a vélemény, hogy ezt a duzzasztást meg kellene szüntetni, már nem fordul elő, annál is inkább, mert több vízszennyezés - köztük talán legismertebb a 2000. évi cianidszennyezés - levezénylése bizonyította azt is, milyen hasznos a műtárgy a Tisza vízminőségének megóvásában! A Tisza-tó rendkívüli üzemelése a 2000. évi cianid szennyezés idején47 Elöljáróban le kell szögezni, a cianid szennyezés kezelése eredményes beavatkozás volt, mert a Tározó célszerű üzemeltetésével jelentős mértékben sikerült csökkenteni a ká­rokat. Mindennek azonban létezett már korábban egy „főpróbája", amiről érthetően kevesebb szó esett, hiszen 1991 júliusában nem öltött akkora mértéket a szennyezés, mint az ezredfordulón. 1991 nyári melegében a zöldes barna színűre változott szőke Tisza vízminőségének romlását a magas vízhőmérséklet mellett az oxigéntartalom visszaesése, valamint a víz­ben élő oxigéntermelő szervezetek csökkenése idézte elő. A folyó algaösszetétele az évszakra jellemzőtől eltérően alakult, a zöld algák pusz­tulása mellett a barázdás moszatok mértéktelen elszaporodást észlelték. A vízminőség­romlás hatásának mérséklése érdekében július 23-án a Tiszalöki, július 24-én a Kiskörei Vízlépcső rendkívüli üzemmódra tért át. Az érkező vízhozam egy részét a duzzasztómű­vek elzáró táblái fölött zubogtatták át. A rendkívüli üzemmód elősegítette a Tisza-víz oxigéntartalmának növelését. A vízminőségvédelmi beavatkozás szükségessé tette a Kiskörei-tározó öblítő csatornáinak részleges elzárásával az átfolyás csökkentését annak érdekében, hogy a Tisza gyengébb minőségű vize a Tározó medencéibe csak minimális mértékben jusson be. Ilyen előzmények után a Tiszát 2000. február elején, a Szamoson keresztül egy pél­dátlanul nagy cianid-ion koncentrációjú mérgezés érte. A romániai Nagybánya (Baia Maré) térségében évszázadok óta működő arany- és ezüst­bányák melléktermékeként felgyűlt meddőhányókból az utóbbi néhány évben elkezdték kivonni a még bennük található aranyat és ezüstöt. Az itt kialakított tározóban ülepítették ki a nátriumcianiddal kevert híg zagyból a már arany- és ezüstmentes meddőt. Az AURUL Rt. román-ausztrál vegyesvállalat 1999-ben üzembe helyezett ülepítő tavának „nem kellő­47Lovas Attila és Fejes Lőrinc előadása, amely a Magyar Hidrológiai Társaság 2010-ben megrendezett XXVIII. Országos Vándorgyűlésén hangzott el Sopronban, http://www.hidrologia.hu/vandorgyules/28/dolgozatok/ lovas_attila.html 54

Next

/
Thumbnails
Contents