Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Vízgazdálkodás Szolnok megyében - Egy-két-há! - Megépült és elmaradt ütemek
Fontos feladatot jelentett még a Tározó töltések biológiai védelme, azaz a 20 m-es nádpadka 10 m-es alsó sávjának betelepítése náddal, illetve a másik 10 m-es sáv őszi betelepítése fűzcserjével. A természettel folytatott küzdelem később sem ért véget. 1981-ben például megállapították, hogy „az alacsonyabb duzzasztási szint miatt a Tározó sekély mélységű, így a mocsári növényzet burjánzása és az erdő sarjhajtásai miatt nem alakult ki az általános és várt tározói kép. Az alacsonyabb vízszint-tartás miatt több száz hektáron nem került víz alá a kitermelt hullámtéri erdő, amely sarjazásával nem kívánt látvány."32 A második duzzasztási ütem a Tározót 89,00 m A.f. vízszintre emelte,33 mely jelentősen megnövelte a vízkormányzási feladatokat, hiszen állandóan a szeszélyesen változó tiszai vízhozamhoz kellett alkalmazkodni. A kezdeti nehézségek és szerzett tapasztalatok, valamint az előrejelzések pontosabbá válása révén a Tiszalöki és Kiskörei Vízlépcsők együttműködése szorosabbá vált. Segítséget nyújtott ehhez a területen felállított hid- rometeorológiai észlelő, -feldolgozó és -előrejelző szolgálat. Mindezek mellett folyamatos medermérési munkát is végeztek a Tározó területén. A létesítményt akkoriban Európa legnagyobb síkvidéki tározójaként tartották számon, a mérésekből levonható következtetések tehát szélesebb nemzetközi szakmai értelemben véve is meghatározóak voltak az üzemeltetés fejlesztésének során.34 Ugyancsak fontos szerepet játszott a Tározó vízminőségi változásainak figyelésében az 1973 áprilisában kiépített vízminőségvédelmi laboratórium. Hogy a harmadik duzzasztási ütem már belátható időn belül nem fog megvalósulni, ezt a Magyar Vízgazdálkodás olvasóival eqy névtelenül megjelent cikk közölte 1981 végén.35 A kiskörei lakótelep önkiszolgáló boltja Az ország ekkor már túl volt az első olajár-robbanáson, - amely mint utólag tudjuk mégiscsak „begyűrűzött" hozzánk - már érvényben volt a gazdasági megszorításokat bejelentő MSZMP KB határozat, amely visszafogta a beruházásokat, hiszen az ország - titkoltan - súlyos fizetési válság kapujában állt.36 32 A Kiskörei tározótó rendezése. Magyar Vízgazdálkodás, 1981/11-12. 331977. október-1978. március között 87,50-88,00 m A.f.-re, majd március és október között 89,00 m A.f.-re emelték a duzzasztási szintet. (Dr. Csikasz Sándor: Folyószabályozás a Közép-Tiszán. Vízügyi Közlemények, 1984/3.) 34Tóth Gábor: Duzzasztás 1973 óta. Közép-Tisza, 1979/5. 35 A Kiskörei tározótó rendezése. Magyar Vízgazdálkodás, 1981/11-12. 36 A cikk megjelenésének időszakában vette fel a Nemzetközi Valutaalap a tagjai közé a külkereskedelmi cserearány-romlással, és eladósodással küszködő Magyarországot. 47
