Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Vízgazdálkodás Szolnok megyében - A Középtiszavidéki Intéző Bizottság (KIB) megalakulása és szerepe
Az OVH megbízásából a VIZITERV elkészítette az üdülőkörzet komplex vízgazdálkodásfejlesztési tanulmánytervét.19 A szükséges fejlesztésekre az Idegenforgalmi Tanács által biztosított központi költségvetési keret szerény mértékben állt rendelkezésre, ezért az OVH a vízügyi fejlesztések érdekében 3,4 millió forintot, a következő évben pedig 6,5 millió forintot irányzott elő saját költségvetéséből. A Bizottság helyzete nem volt könnyű, ha arra gondolunk, milyen bonyolult kérdésekben kellett állást foglalniuk, illetve koordinálniuk a különböző használói érdekeket a tárcaszintű egyeztetések során. Csak mutatóba néhány kérdéskör, amit Dégen Imre vázolt fel a KIB egyik ülésén:20 21 • a magasabb duzzasztási szint miatt víz alá kerülő területek erdőségeinek kitermeltetése;2’ • a már addig is sok gondot okozó mederben visszamaradt rönkök eltávolítása; • a természetes növény- és állatvilág megőrzése; • a hidrobiológiái, balneológiái és egyéb kutatások, megfigyelések, valamint a vízminőségvédelem feltételeinek megteremtése; • a különböző parti művek, kikötők, egyes strandlétesítmények, továbbá az árvédelmi töltésen való átjárás műszaki követelményeinek meghatározása; • a kihajózásra, csónakázásra, vitorlázásra vonatkozó különleges műszaki szempontok kidolgozása. A majdani üdülőterületeket illetően az erdőtelepítés, a fásítás mielőbbi megindítása is „szinte égető kívánalom" volt, hiszen míg egy erdő kialakul, ahhoz hosszú évekre van szükség. A KIB vállalta az egyeztető szerepet abban is, milyen típusú üdülőket építsenek a térségben. Ennek érdekében országos pályázat kiírására sarkallta az ÉVM-et, csakúgy mint abban - az előzőnél fontosabb - kérdésben is, hogy az üdülőkörzet fejlesztési programját lehetőleg 1976 közepéig készíttesse el. A KIB mindenesetre 1975-ben összeállította azt a koordinációs programot, amely az V. ötéves tervidőszakban tervezett fejlesztési elképzeléseket foglalta rendszerbe. Jellemző módon az elgondolások ekkor (de 1979-ben is) még azt vették figyelembe, hogy a Tározó átlagos mélysége - a harmadik duzzasztási ütem után - 2,5 m lesz, és természetesen számoltak a csongrádi vízlépcső megépítése utáni 400 millió m3-es hasznos tározótérrel. Ütem Időtartam Maximális duzzasztási vízszint Hasznos tározó térfogat (millió m3) Kisköre vízmércén (cm) (mA.f.) 1. 1973-1978 550 87,50 13 II. 1978-1984 700 89,00 96 III./1. 1984-napjaikig 725 89,25 124 III.850 90,25 300 IV. távlati 920 91,20 400 A Kiskörei-tározó tervezett és megvalósult duzzasztási ütemei 19 Ez magában foglalta a belvízrendezés, a meder-, és partrendezés, a vízellátás és szennyvízelvezetés, a fürdőfejlesztés, a vízi sportolás és a vízminőségvédelem különböző kérdéseit. 20Közép-Tiszavidékfejlesztése a KIB napirendjén. Vízgazdálkodás, 1975/1-2. 21 Természetesen a Hortobágyi Nemzeti Parkterülete védőövezetének figyelembevételével. 42
