Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)

Vízgazdálkodás Szolnok megyében - 1975. évi jelentések margójára

pást jelentett, hogy a tervek között szerepelt a város új felszíni vízműve első ütemének üzembe helyezése napi 45 000 m3-es teljesítménnyel. A szennyvíztisztító kapacitás fejlesztésénél úgy súlyoztak, hogy Szolnok és a megye városai korszerű központi szennyvíztisztítóval rendelkezzenek a tervidőszak végére, s a kiemelt szerepkörű települések, üdülőkörzetekcsatornázásánakés szennyvíztisztításának megvalósítása is elkezdődjön.

A felszíni vízkészletek minőségének védelme érdekében főleg a szennyvizek tisztítása terén kívántak jelentősebb előrelépést tenni. Ezért szorgalmazták, hogy az ipari, élelmiszeripari üzemek meglévő berendezéseit korszerűsítsék, valamint új szennyvíz- tisztítók épüljenek (Tiszamenti Vegyiművek, Szolnoki Cukorgyár, Jászberényi Hűtőgépgyár, Tejipari Vállalat, Húsipari Vállalat).

A Jelentés a továbbiakban foglalkozott még a megye vízgazdálkodásának távlati fejlesztési koncepciójával, amelyben természetesen kiemelkedő szerepet kaptak a Kiskörei Vízlépcső további építési ütemei és a hozzá kapcsolódó öntözésfejlesztési elképzelések. Szó esett továbbá a Csongrádi Vízlépcső megvalósításának pozitív hatásairól, a víziközművek fejlesztéséről és a vizek tisztaságának védelméről is.

Felületi linear öntözőberendezés

Tanulságos, hogy a megyei tanácstagok és a meghívott államigazgatási szakemberek a Jelentés vitájában milyen kérdéseket láttak fontosnak megvitatni és elfogadtatni a határozati szövegben.

Az OVH kiküldöttje, dr. Koltay József például a belterületi vízrendezéssel kapcsolatban szorgalmazta, hogy ne csupán egy állapotfelvétel történjen, hanem a munkát kövesse egy fejlesztési koncepció kidolgozása is, hogy az e célra szűkösen rendelkezésre álló hitelkereteket koncentrálni lehessen. Ezt a felvetést erősítette Barta László is azzal, hogy a Kiskörei Vízlépcső hasznosításával kapcsolatos kérdéseket komplex módon kezeljék, beleértve a teendők közé az üdülőtelep kiépítését, a telkek biztosítását, a vízi sportolási lehetőségek megteremtését.

Többen, közöttük Kukri Béla, Tolna Károly, dr. Soós István és dr. Bereczki László egyetértettek azzal, hogy az öntözések tekintetében a tsz-ek és állami gazdaságok üzemi fejlesztéseit kell elsősorban szorgalmazni, viszont ehhez a központi közgazdasági szabályozók átalakítása is szükséges, különben a gazdaságok saját erejükből kevéssé tudnak hozzájárulni a fejlesztésekhez.

32