Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Életrajzi kislexikon
ÉLETRAJZI KISLEXIKON 281 Bereczky László (1906-2000) 1931-ben a M. Kir. József Műegyetemen mérnöki oklevelet szerzett. Az akkori gazdasági válság miatt nehezen tudott elhelyezkedni, így napidíjas mérnöki állást vállalt a Középtiszai Ármentesítő Társulatnál, ahol 1935-ben véglegesítették. A Társulat abban az időben nagyobb belvízrendszerek létesítésén, fejlesztésén munkálkodott (mint pl.: a Tiszabői-főcsatorna és öblözete, Fegyvernek és környéke, Abádszalók és környéke). Munkájának másik nagy területe az árvíz- védelem volt. Az ismétlődő, egyre magasabb árvizekkel kapcsolatosan a töltések magasításának, erősítésének közvetlen helyszíni irányítását végezte. 1941-ben sikerrel pályázta meg Cibakházai Ár- és Belvízszabályozó Társulat igazgatói főmérnöki állását. 1941-1969 között nyugdíjazásáig ebben a térségben, ill. a későbbi átszervezések során a szomszédos vidékeken is tevékenykedett. Kollégáival, köztük Nemes Gerzsonnal együtt évekig dolgozott a II. Vízgazdálkodási Keretterv térségi programjának elkészítésében. Munkáit mindig példaértékű szorgalommal, lelkiismeretesen végezte. 1996-ban vette át Vas Diplomáját. 1945-ig tagja volt a Magyar Mérnöki Kamarának. Berényi Árpád (1930-1996) Budapesten született 1930 decemberében. A Budapesti Műszaki Egyetem elvégzése után 1954-ben lépett vízügyi szolgálatba. Jászberényben szakaszmérnök helyettesi kinevezést kapott. 1962-ben Jászkiséri Szakaszmérnökség vezetésével bízták meg, majd 1973-tól 1976-ig hasonló beosztásban a Kiskörei Szakaszmérnökséget vezette. A Védelmi Törzs tagjaként szervezte és vezette a Jászságban folyó árvíz- és belvízvédelmi tevékenységet. Tevékenységét a mérnöki precizitás ás alaposság jellemezte, amit több magas kitüntetéssel ismerték el. A Közép-Ti- sza vidék kiváló vízimérnökének emlékét őrzik az általa tervezett és épített művek, zagyvái töltések, zsilipek és szivattyútelepek. Dencs Árpád (1941-2008) 1973-ban üzemmérnökként végzett a Pollack Mihály Műszaki Főiskola Vízgazdálkodási Tagozatán, majd 1988-ban ugyanitt a vízépítő szaküzemmérnöki képesítést is megszerezte. 1963-1998 között a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság munka-, építés- és főépítés vezetője volt, ezt követően a Szolnoki Szakaszmérnökség vezetőjeként, majd a VMVO öntözési csoportvezetői beosztásában dolgozott. A Védelmi Osztag vezetőjeként az ország egész területén részt vett az árvédekezési munkálatokban. Ellátta a KÖTIVIZIG ár- és belvízi szakaszainak szakaszvédelem vezetői és -helyettesi feladatait. Számtalan speciális vízépítési munka kivitelezése fűződik a nevéhez, így pl.: a Szolnoki Felszíni Vízmű szívócsövének meghosszabbítása, a Kiskörei Vízlépcsőnél a régi meder elzáráshoz kapcsolódó mederbiztosítási munkák irányítása, a szolnoki vágóhíd sodorvonali vízbevezetésének átépítése, különböző benzin-, gáz-, olaj- és elektromos vezetékek tiszai keresztezésének kivitelezése. 1999-től az FVM Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földművelésügyi Flivatal vízgazdálkodási szakreferenseként, majd a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal főfelügyelőjeként tevékenykedett, melynek során a megye területi vízgazdálkodásának szervezését és irányítását végezte.
