Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Kronológia
között Kisújszálláson a Kohéziós Alap támogatási szerződését. Ennek értelmében az év végén elindult az Észak-Alföldi Ivóvízminőség-javító Program I. ütemének megvalósítása. 2005. december 1. Rákóczifalván, az úgynevezett bivalytói területen 3,5 milliárd forintos befektetéssel kezdődött meg a töltés áthelyezése, az első ünnepélyes kapavágást dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter tette. A fejlesztés során 6,5 kilométernyi új töltés épül, a folyó hullámtere 450 hektárnyival bővül. 2006. január 3. A KÖTI-KÖVIZIG egyszerre 9 védelmi szakaszon rendelte el az I. fokú belvízvédelmi készültséget. Másnap az I. fokú készültséget már 5 védelmi szakaszon kellett II. fokra emelni. A védekezés elrendelését követően azonnal megkezdődtek a védelmi munkák. 2006. január 27. Tiszaroffon, a Kastélyszálló konferenciatermében került sor arra az ünnepségre, amelyet abból az alkalomból rendeztek, hogy a Tisza-tó térsége Európában elsőként elnyerte az Európai Régiók Gyűlésének „C" Bizottsága által meghirdetett „Village+" ökoturisztikai védjegyet. Ennek révén a Tisza-tó térsége egy európai idegenforgalmi hálózat részévé vált. 2006. február 6. A korábbi napok hideg időjárása következtében összefüggő jégtakaró alakult ki a Tisza teljes szakaszán. 2006. március 16. A KÖTI-KÖVIZIG működési területén a belvizes elöntés meghaladta a 61 350 hektáros mértéket, ezzel az utóbbi évtizedek harmadik legnagyobb belvize okozott károkat a Közép-Tisza vidékén. 2006. április 3. A KÖTI-KÖVIZIG a Hortobágy-Berettyó jobb partján, Karcag és Túrkeve között harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el. 2006. április 10. A Körösök rendszerében elindult árhullámok és a Tisza áradása tartóssá tették a magas vízállásokat a Hármas-Körösön. A folyó vízállása Szarvasnál meghaladta a 821 cm-t, de tovább emelkedett. Harmadfokú árvízvédelmi készültséget léptettek érvényben a Tisza mindkét partján, a Hármas-Körös jobb partján, valamint a Zagyva jobb és bal partján Szolnok és Újszász között. A KÖTI-KÖVIZIG ekkor már több mint ötszáz kilométer hosszon védekezett a legmagasabb fokozatban. A vízszintek emelkedésével megszaporodtak az árvízi jelenségek. A védművek mentén fakadóvíz 114 ezer folyóméteren jelentkezett, szivárgás pedig 11 ezer folyóméteren. Az elöntött mentetlen terület 270 hektárra nőtt. 2006. április 14. Árvízvédelmi veszélyhelyzetet hirdettek ki 13 órától a Tisza Kisköre és országhatár közötti területére, valamint a Zagyva, a Hármas-Körös és a Maros egyes szakaszaira. Az intézkedésekre Varga László, a KÖTI- KÖVIZIG igazgatója tett javaslatot - a Megyei Védelmi Bizottsággal egyetértésben, miután a Tisza vízállása várhatóan több mint egy hétig meghaladja majd a mértékadó árvízszintet, a 961 centimétert. A rendelkezés hatálya kiterjedt a Tisza partvonala mentén, a Zagyva torkolatánál, valamint a Hármas-Körös partvonala mentén lévő 39 település közigazgatási területére. 2006. április 21. Biztonsági okokból, megelőzési célzattal délután 14 óra 30 perctől a Megyei Védelmi Bizottság elrendelte Szelevény, Tiszasas és Csépa települések, valamint a környező tanyavilág mintegy 3500 lakosságának kitelepítését. Az intézkedésre azért volt szükség, mert Csongrádnál, a Tisza és a Hármas-Körös torkolatának közvetlen közelében fokozottan veszélyes rézsűcsúszás, továbbá töltéstestrepedés alakult ki. 2006. április 22-23. A Tisza Szolnoknál 1013 cm-rel tetőzött. A Körösök torkolatától 500 és 700 méterre, illetve Szelevénynél és Istvánházánál is megsüllyedt a töltés. 2006. május 9. A kormány döntött az árvízvédelmi vészhelyzet feloldásáról. Tokár Istvánnak, a Megyei Védelmi Bizottság elnökének vezetésével a kormány létrehozta a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Újjáépítési Bizottságot. Tokár István szerint januártól az ár- és belvízkárok a megyében elérték a 6 milliárd forintot. 2006. június 6. Négy nap alatt közel száz milliméter csapadék hullott Jászalsószentgyörgyre, amelyből hatvan millimétert egyetlen felhőszakadás alkalmával kapott a település. A jászberényi tűzoltóknak a vízelvezetés megoldása jelentette a legnehezebb feladatot, mert egyrészt az összes vízelvezető árok, illetve csapadékvíz-tározó tó telítve volt, másrészt a csapadékvíz-elvezető csatornák egy részében az átereszek eltömődtek. A településen elrendelték a III. fokú belvízvédelmi készültséget. 2006. június 8. Átadták az új, vízforgatóval ellátott úszómedencét Tiszaföldváron. Ezzel Szolnoktól délre, alig húsz kilométeres körzetben a harmadik település lépett nagyot a gyógyászati turizmus föllendítéséért. A város vezetése 47 millió forintos pályázati pénzből, 13 millió forintos önerővel kiegészítve, előző évben a szezon 275
