Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Kronológia
2002. november 28. Poroszlón megalakult a Tisza-tavi Térségi Fejlesztési Tanács. A megyék jövőbeni együttműködéséről szóló alapító okiratot Fleves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye területfejlesztési tanácsának elnökei írták alá. A megállapodás szerint a Tanács feladata a tó körüli települések gazdasági erőforrásainak és környezeti állapotának fejlesztése, térségfejlesztési stratégiájának és rendezési tervének elkészítése, valamint a gazdasági döntések összehangolása. 2002. november Megkezdődött a szolnoki Tisza jobb partján, a vízi rendőrség és a papírgyár közötti szakaszon az a be- tontámfalas töltésrekonstrukció, amelynek megvalósításához a központi költségvetés támogatásával a legutóbbi két nagy tiszai áradás után fogtak hozzá. 2002. november Elkészült Mezőhék község szennyvízhálózata, valamint a hozzá tartozó tisztítómű. Az létesítmény különlegessége, hogy teljesen automata rendszer irányítja. 2002. Megépült az Alcsi-Flolt-Tiszán a vízkivételi mű, amelynek révén meder alatti átvezetéssel, nyomóvezetéken keresztül a nyersvíz eljuttathatóvá vált a Szolnoki Felszíni Vízműbe. 2003. január Az 1980-as évek végén épült martfűi strand 62 °C-fokos nátrium-hidrogén karbonátos jellegű, kloridos ásványvize gyógyvíz minősítést kapott. 2003. január 4. Készültségbe helyezték a kiskörei téli kikötőben lévő jégtörő hajókat a Tisza felső szakaszáról érkező jégtáblák okozta esetleges veszélyhelyzetek elhárítására. 2003. február 4-5. A két nap alatt lehullott hó és az abból kiolvadt csapadék nagysága (25,6 mm) területi átlagban megközelítette az egész februárban lehulló sokévi átlagos csapadék mennyiségét (27,6 mm). 2003. február 17. ATisza-Víztermelői Szolgáltató Kft. saját beruházásaként kezdte meg az üzemeltetésében lévő Tiszafüredi Termál és Strandfürdő gyógyvizes fedett medencéjének korszerűsítését. A több mint négy évtizede épült meleg vizű medence állagának fokozatos romlása miatt a felújítás elodázhatatlan volt. 2003. február 18. A Megyei Védelmi Bizottság rendkívüli ülésén a belvízkárok elhárítására vonatkozó feladattervet fogadott el, amelynek értelmében az önkormányzatoknak és az érintett szervezeteknek fel kellett készülniük arra, hogy hirtelen olvadáskor minden lehetséges munkaerőt és eszközt bevethessenek a vízelvezetés érdekében. 2003. február 25. Elsősorban a kistelepülések belvízvédelmét szolgálta az a csaknem 130 millió forintos közmunkaprogram, amelyről a kormány tagjai előtt írt alá megállapodást a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke, Tokár István és a munkaügyi miniszter, Kiss Péter. 2003. február 26. A Medgyessy-kormány szolnoki kihelyezett ülésén döntött a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése program elfogadásáról. 2003. március 18. Az e napon kelt 30. sz. kormányrendelet a Tisza-tavi védett területek szórványvizeire és holtágaira teljes tilalmat írt elő, míg a többi védett zónában 4 kW-ban (5 LE) korlátozta a benzinüzemű csónakmotorok használatát. Minden egyéb más helyen pedig továbbra is korlátozás nélkül engedélyezte a benzinüzemű vízi járművek üzemeltetését. 2003. április Megalakult Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács azzal a céllal, hogy a térség gazdasági-társadalmi erőforrásainak aktivizálásával elősegítse a Tisza-tó szűkebb és tágabb környezetében lévő települések felzárkózását és a fejlesztések összehangolását. A Tanács négy szomszédos - Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok - megye összefogásával jött létre, s nyolc kistérség 89 települését érintette. 2003. május 1. A 2002 tavaszán megindult nagyszabású fejlesztési program eredményeképpen megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt a Ceglédi Termálfürdő. A strand ünnepélyes átadására 2003. június 21-én került sor. Cegléd város képviselő-testülete 2003. október 11-én döntött 300 férőhelyes szálláshely létesítéséről, illetve a Fürdő mellett egy 17 csúszdás AQUAPARK létrehozásáról, melyek átadására 2005-ben került sor. 2003. május 5. A Tisza-tó környezetvédelme érdekében lezárták a tározó áteresztő műtárgyait, hogy megakadályozzák a Felső-Tiszán kialakult árhullámmal érkező hordalék és uszadék bejutását, illetve szétterjedését a vízrendszerben. 270
