Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
A Közép-Tisza vidék fürdő- és hévízhasznosításának fejlődése - Fürdők-találomra
Más oldalról is anyagi hátrány fenyegette a gyógyfürdőket. Az egészségbiztosítási pénztár többször kísérletet tett arra, hogy beszüntesse a gyógyszolgáltatások finanszírozását. Régi gond, hogy a különböző betegségekkel küzdő potenciális fürdőhasználóknak egyszerűbb valamiféle tablettát bekapni, mint igénybe venni egy valóban hatékony fürdőkúrát. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 1997-ben erre a célra 1,5 milliárd forintot biztosított, így a fürdővárosok elkerülték a tragédiát, hiszen ennek hiányában a hazai vendégek számára megfizethetetlen lehetett volna a gyógykezelés. Az 1990-es évtized második felében egyre inkább előtérbe került a gondolat, hogy tőkeerős vállalkozásokat kellene bevonni a fürdők üzemeltetésébe, hasznosításába, hiszen ahhoz, hogy eredménnyel kecsegtető pályázatokat adhassanak be, igazolni kellett a pályázati célra szánt saját anyagi erő meglétét is, amit az önkormányzatok vajmi nehezen tudtak előteremteni. Ráadásul a vállalkozások az érintett települések részére fejlesztést, munkahelyteremtést is jelenthettek. Persze a tőkeerős vállalkozások nem nagyon tolongtak a gyógyfürdők körül, mert lassan megtérülő, gyakran milliárdos költségeket kellett volna befektetniük a fejlesztésekbe. A külföldi tőkebefektetési érdeklődés elsősorban a szabad vízkészletű hévíz kutak gyógy-, illetve gyógyvíz jellegű hévizeire irányult. Az 1991-ben pl. egy gyógyszálloda láncot terveztek kiépíteni, amelybe a térségből Abony, Albertirsa, Cegléd, Jászberény, Kisújszállás, Mezőtúr, Túrkeve jöhetett volna szóba összesen 960 ágy szállodakapacitással, kb. 180 millió német márka beruházásával.19 Fürdők - találomra Mielőtt a térség fürdőéletének, gyógy-idegenforgalmának további fejlődési tendenciáit bemutatnánk, vagyük számba, hogy néhány - szempontunkból kiemelt - településen milyen helyzet alakult ki az évezred végére. Az ezredforduló táján a gyógyturizmus kifejezést egy tágabb értelmű meghatározás, az egészségturizmus váltotta fel. Az egészségturizmus a hagyományos gyógy- és termálturizmuson túlmenően magába foglalja az egészséges életforma elterjedésével megjelent új egészségturisztikai szolgáltatásokat (pl. a wellness és fitness), amelyek az egészség megőrzésére helyezték a hangsúlyt.20 ,9Cseriné Krajcsi Edit: Hévízhasznosítás - fürdőszolgáltatás. Közép-Tisza, 1991/10. 20Szilvási: Évszázados kincs birtokában. Új Néplap, 2002. május 8. 244 A megyei fürdők 139 medencéjének adatai 2005. elején
