Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)

A Közép-Tisza vidék víziközmű helyzetének fejlődése az utóbbi négy évtizedben - A térség víziközművesítésének helyzete a XXI. század első évtizedének vége felé

cseréje ugyancsak részét képezte a projektnek. Igaz, a Program irányelve szerint a háló­zat korszerűsítésére fordítható összeg a vízműtelepekre költött összeg maximum 20%-a lehetett, amit több üzemeltető kifogásolt, mert ezzel a jó minőségű víz egy korszerűtlen hálózatba kerül. Másik oldalról az is igaz volt, hogy a vezetékek elavultsága nem kis mér­tékben annak (is) volt „köszönhető", hogy az elaprózódott települési vízművek helyi politi­kai megfontolásoknak engedve éveken keresztül nem, vagy csak alig emelték vízdíjaikat, így - forrás hiányában - nem sok figyelmet fordítottak a hálózatok rekonstrukciójára. Ezért még azt is vívmányként kellett értékelni, hogy az Unió támogatásából egyáltalán 20%-ot költhettek a saját hibájukból elhanyagolt rendszerek felújítására.112 A Program gesztora Kisújszállás Város Önkormányzata lett, az érintett Közép-Tisza vi­déki települések pedig Besenyszög, Jászjákóhalma, Jásztelek, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura (beleértve Pusztataskonyt), Tiszagyenda, Tiszapüspöki, Tiszaszentimre (bele­értve Tótszentgyörgyöt) és Tomajmonostora. A Program első üteme Jász-Nagykun-Szolnok megyében 11 települést és 2 telepü­lésrészt érintett. A vízműrekonstrukció során a felújítások mellett megépült Besenyszög, Jászjákóhalma és Kunmadaras új magastárolója, valamint új kutat létesítettek Beseny­szög, Nagyiván, Tiszabura és Tiszaszentimre vízmüveinél. Az ivóvízhálózatok rekonstruk­ciója keretében 103 km vízvezetéket kicseréltek, 205 km vezetéket pedig megtisztítottak. Az Ivóvízminőség-javító Program első ütemének költségei Jász-Nagykun-Szolnok megyében A Program második ütemének megvalósítása érdekében a megyéből 38 önkormány­zat tömörült 7 társulásba, s a társulások 2010 végén közösen adták be pályázatukat. A második ütemből is kimaradt településeknek önállóan kellett biztosítaniuk lakosságuk számára a megfelelő minőségű ivóvizet. A Program keretében a Közép-Tisza vidékén élők túlnyomó többsége számá­ra megvalósul az egészséges ivóvíz szolgáltatás. A vízelosztó hálózatok minősége és üzembiztonsága javul, csökkentve ezáltal a vízveszteséget és a másodlagos szennye­ződések lehetőségét. A szennyvizek kezelését és tisztítását illetően, a hazai települések között kevés a nagy lélekszámú város, Budapesten kívül mindössze négy település lakossága halad­1,2 L. Z.: Hat és fél milliárd vízminőség-javításra. Új Néplap, 2005. szeptember 14.; valamint KÖTI-KÖVIZIG Víz­gazdálkodási Évkönyv 2010. Szolnok, 2011 235

Next

/
Thumbnails
Contents