Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
A Közép-Tisza vidék víziközmű helyzetének fejlődése az utóbbi négy évtizedben - A térség víziközművesítésének helyzete a XXI. század első évtizedének vége felé
Nem sokkal később, 2002-ben megépült az Alcsi-Holt-Tiszán a vízkivételi mű, és egy - meder alatti átvezetéssel megoldott - nyomóvezetéken keresztül a nyersvíz eljuttatható a Felszíni Vízműbe. A beruházás végül mintegy 1,8 milliárd forintba került, amely összeg egy részét szintén a Zrt. fedezte.107 Az elavult szolnoki vízhálózat csövei közel fél évszázadosok voltak, de volt 80 éves is. Körülbelül 600 kilométernyi vízvezetéket kellett kicserélni. Ehhez pályázati pénzeket vettek igénybe. A csatornarendszer fiatalabb, a csatornák fele 1994-2004 között épült meg. Az 1996-ban létesített szennyvíztisztító telep a következő egy-két évtized igényeinek is képes megfelelni. Műszaki rendszere a Szolnok környéki települések szennyvizét is képes fogadni. A cég alvállalkozók bevonásával hét év alatt mintegy 15 milliárd forintos beruházást, kivitelezést hajtott végre az említett fejlesztésekkel együtt. Az Alföldön jelentős méretű a lakosság engedély nélküli vízfelhasználása. A hatósági felmérések során ebbe a kategóriába azokat az (évi 500 m3-nél kevesebbet kitermelő) kutakat is besorolták, amelyek elvileg akár jegyzői engedéllyel is rendelkezhettek, de termelési adataik semmilyen központi adatbázisban nem szerepeltek. Az engedély nélküli vízkivételek mennyiségét szakértői becsléssel határozták meg, figyelembe véve a közműves ellátottságot, a települési szerkezetet és a hidrogeológiai adottságokat, függetlenül attól, hogy a vízkivétel milyen célt szolgál. A térség víziközművesítésének helyzete a XXI. század első évtizedének vége felé A statisztikai adatok alapján a Közép-Tisza vidékéhez 101 település tartozott, amelyeknek lakásonkénti vezetékes ellátottsága összességében meghaladta a 90%-ot. A nagyobb települések lakosainak ivóvízhálózatba való bekapcsoltsága csaknem teljes volt, a kisebb falvak esetében azonban ez nem volt általános. A településeken az összesen 5763 km hosszúságú ivóvízhálózat 231 280 lakás vízellátását tette lehetővé, melyből 21 140 rendelkezett vízbekötéssel. Az ellátatlan lakások száma 19 340 volt.108 A vízellátás döntő mértékben felszín alatti vízbázisra épült, jelentős kivétel ez alól Szolnok városa és a hozzá csatlakozó hét település. A vízellátottság tekintetében lassanként nem is annyira a szolgáltatott víz meny- nyisége volt a fő probléma - bár nyári vízhiányos időszakban egyszer-egyszer felmerült, hogy korlátozást is el kellene rendelni - hanem inkább a víz minősége. Egyfelől a közegészség-tudomány fejlődése adott megújuló feladatot a szakembereknek, illetve ezzel párhuzamosan az uniós előírások jelentettek új vízminőségi határértékeket az ivóvíz tekintetében. Az Európai Uniónak az ivóvíz minőségére vonatkozó előírásai minden kémiai szennyező anyagnál tartalmaznak határértéket, amelynek figyelembevétele a tagállamokra nézve kötelező, legfeljebb meghatározott időtartamra mentességet adhat a brüsszeli központ. Korábban, a csatlakozási tárgyalások során Magyarország nem kapott mentességet, azonban élni kívánt azzal a lehetőséggel, hogy kivételes körülmények között és földrajzilag >07A 360-380 fővel dolgozó Zrt. árbevétele az építőipari munkáktól függően változik, egy évben az 5 milliár- dot is elérheti. A szolgáltatásból mintegy 2,5 milliárd származik. A koncesszió 2030-ig szól, de lejárat után 10 évvel meghosszabbítható. ,08KÖTI-KÖVIZIG Vízgazdálkodási Évkönyv 2009. Szolnok, 2009 232
