Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
A Közép-Tisza vidék víziközmű helyzetének fejlődése az utóbbi négy évtizedben - A vízellátás „élretörése" az 1970-es években
Az ipari, mezőgazdasági és lakossági vízfogyasztás növekedéséből adódóan - ugrásszerűen növekedett a vízfolyásokat veszélyeztető szennyvizek mennyisége, amit tovább súlyosbított a mezőgazdaság fokozódó ütemű műtrágya felhasználása is. Ilyen körülmények között a KÖTIVIZIG-re hárult, hogy elejét vegye a vízminőség fokozódó romlásának, s hatósági jogosítványait is felhasználva központi intézkedéseket foganatosítson, szem előtt tartva azt, hogy a bajokat lehetőség szerint meg kell előzni és nem pedig utólag orvosolni.20 Amikor az országgyűlés 1977. június 30-án megvitatta a vízgazdálkodás előtt álló feladatokat, a szolnoki képviselők felszólalásukban megjegyezték, hogy a megye ivó- vízellátásának biztosítása nagy erőfeszítéseket követel a víztermelés mennyiségi és minőségi oldaláról. Fontos feladatnak ítélték a gáztalanító berendezések létesítését és a vízműtársulati beruházásokhoz még szükséges pénzügyi alap előteremtését. Megállapították azt is, hogy Szolnok megyében a csatornázás területén nagy lemaradásokat kell pótolni. Vízminőség szempontjából a megye felszíni vízkészletét általában jónak mondták, védelme érdekében indokoltnak látták az ipari üzemek által okozott szennyvizek tisztítására vonatkozó tevékenység további fokozását és a bírságokkal való ösztönzést. Úgy látták, hogy a vízellátás csatornázás megindításának feladatait nemcsak a községekben, hanem egyes városokban is társulati úton kell megoldani. Azt is hangsúlyozták, hogy az ivóvízfogyasztás átalánydíjaival kapcsolatos kérdéseket rendezni kell, továbbá a Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat gondoskodjon a vízmérő órák minél szélesebb körű felszereléséről.21 Vízmérő óra az 1970-es évekből A képviselők tehát - természetesen előzetesen egyeztetve a KÖTIVIZIG és az OVH vezetőivel - megadták az alaphangot a további beruházások általános szempontjaira nézve. Ennek megfelelően néhány hét múlva a Közép-Tisza c. lap arról tudósított22, hogy a Szolnok megyei Tanács V. ötéves tervében meghatározóan érvényesül a megyei pártbizottság ivóvízellátási és csatornázás-fejlesztési koncepciója. Ebben a vízgazdálkodásról szóló rész előírta, hogy valamennyi megyei település részesüljön vezetékes vízellátásban, természetesen összefüggésben a településfejlesztési elképzelésekkel. A cikk megírásának idején társulati úton 16 településen zajlott a korszerű vízmű kiépítése (de jól haladtak a Szolnok, Jászberény, Mezőtúr, Karcag, Törökszentmiklós vízellátásával kapcsolatos munkák is). Mindez azt is eredményezte, hogy a tervezettnél gyorsabban növe20Dr. László Ferenc: A Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság életéből. Vízgazdálkodás, 1974/3. 21 Dr. Nagy Illés: Az országgyűlés után. Közép-Tisza, 1977/4. 22Király [Sándor]: Tizenhat vízműtársulás. Közép-Tisza, 1977/5. 205
