Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
A Közép-Tisza vidék víziközmű helyzetének fejlődése az utóbbi négy évtizedben - A vízellátás „élretörése" az 1970-es években
Csatornaépítés az 1970-es években Esésnövelő csatornaszivattyú napjainkban A vízellátás „élretörése" az 1970-es években Az 1970-es években a KÖTIVIZIG-re háruló feladatok között egyre nagyobb szerepet kapott a vízellátással és a csatornázással összefüggő tevékenység. Ezt egyrészt a múlt örökségéből származó lemaradás, valamint a lakáskultúra színvonalának növekedése gerjesztette, másrészt a térség iparának gyors ütemű fejlődése hozta magával.15 Ugyanakkor a terület vízellátási lehetőségek szempontjából változatos képet mutatott. Felszíni vízmű lényegében Szolnok városában üzemelt, míg a többi település alapvetően a felszín alatti vizekre alapozhatta ellátását. A Tisza-Köröszugban bőséges, gazdaságosan kitermelhető, a Jászságban viszont jobbára csak melegvizes, felszín alatti készletek álltak a lakosság rendelkezésére. Korábban a Jászságban gyakran hidrogeológiai okok miatt nagyobb mélységből származó (30-50 °C közötti hőmérsékletű) hévizet használtak az ivóvízellátásra. Miután ezt a vízügyi hatóság (joggal) pazarlásnak ítélte, ezért alapos előkészítés után javaslatot tett alacsonyabb mélységből megfelelően hideg (15-16 °C-os) vizű kutak fúrására és üzembe állítására. A korszerű, bár nem túl nagy hozamú hidegvizes kutak egyes településeken (Jászapáti, Jászboldogháza, Jászladány, Jászalsószentgyörgy) el is készültek, de az üzemeltető Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű Vállalathoz panasz érkezett, hogy az ezt követően szolgáltatott, immár kevert hideg-meleg víz elszíneződött, és az íze is megváltozott. Megvizsgálván a helyzetet kiderült, a jászboldogházai lakossági panasz az állatok itatásával és a mosással kapcsolódott össze, miközben a víz minősége megfelelt az előírásoknak. A gondot a két víz keveredése okozta, így a meleg vizet végleg kizárták a rendszerből. Ezt követően újabb panasz érkezett: az állatok a meleg vizet jobban szerették, ezért a tehenek kevesebb tejet adnak, stb. Mivel több jászsági településen is fúrtak meleg vizet kiváltó hideg vizes kutakat, és hasonló panaszokra lehetett számítani, Barabás Imre javasolta, mielőbb tisztázzák az illetékesek, hogy a meleg víz nem tartozik a vízellátási alapszolgáltatáshoz, hanem az egy hidrogeológia helyzet következménye.16 Végezetül - gyengébb hozamuk és vasas vizük miatt - a hidegvizes kutakat kapcsolták ki a szolgáltatásból. ,5Jász-Nagykun-Szolnok megye ipara azokban az években erőteljesen fejlődött, az ipari termelés 1965-70 között 60%-kal nőtt. I6BarabAs Imre: A jászsági ivó(hé)víz. Közép-Tisza, 1983/3. 203
