Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
A Közép-Tisza vidék víziközmű helyzetének fejlődése az utóbbi négy évtizedben - Előzmények a Közép-Tisza vidékén
A nagyközségek és községek között Abonyban 6 mélyfúrású kút állt a lakosság rendelkezésére, de vízmű még nem üzemelt, Albertirsán 20 kút szolgáltatott vizet de, csakúgy mint Abonyban, itt sem épült víztorony. Jászapátiban 2-2 körzeti vízmű üzemelt, s az itteniek annyival voltak szerencsésebbek a többieknél, hogy bővizű termálkúttal is rendelkeztek, ami egy jövőbeli strand számára kellő alapot jelenthetett. Jászárokszál- láson szintén nem volt vízmű, a tervezett 5-8 mélyfúrású kút esetében a vízművesítés- nél a vastalanítással is számolni kellett. Kunhegyesnél a tervek 6 mélyfúrású kúttal, új víztoronnyal és 30 km hosszú csőhálózattal számoltak, mert az 1960-as évek elején nem működött központi vízmű a nagyközségben. Tiszaföldvár esetében ugyancsak nem volt vízmű, a Keretterv 5-6 mélyfúrású kúttal, 19 km azbesztcement csőhálózattal és egy 300 m3-es víztoronnyal számolt. Tiszakécske törpevízműve, amely 3 fúrt kútra települt, nem volt képes a község ellátására, ráadásul a csőhálózat egy része gázcsövekből épült, ennek kicserélését elengedhetetlennek tartották, de az azbesztcement csövek túlélését is csak egy nyomáspróba biztosíthatta. Amikor közkutas ellátásról esik szó, akkor bizony ásott, vagy fúrt kútra kell gondolnunk, ahová kannákkal felfegyverkezve kellett elbandukolni és vizet vételezni. Ilyen körülmények között nem volt értelme beszélni a rendelkezésre álló kútvíz fogyasztói áráról, hiszen azt bárki használhatta. A körzeti vízművek az adott település egy-egy kisebb részét látták el, rendszerint valamilyen pozitív fúrt kútra alapozva, amelyik a rétegvizet csapolta meg. A körzeti vízművek jelentőségét a kutak hozama és nyomása szabta meg. Előbb-utóbb valamennyit átalakították szivattyús törpe- vagy kisvízműre. 9 9 1958-ban országosan 190 településen működött törpe-vízmű, igaz, Szolnok megyében mindössze 3, és Pest megyében is csak 12. Mindezzel azonban nem voltak sereghajtók, mert pl. Csongrád vagy éppen Hajdú megyében csak egy-egy törpevízmű akadt, Szabolcs- Szatmár megyében pedig éppenséggel egy sem!9 9 Bertók László-BuLKAi PóI-Fejér László-dr. Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása - A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. Bp., 2006. 199 Ivóvíztároló pleisztocén képződmények vastagsági térképe a Közép-Tisza vidékén
