Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Belvízvédelem és öntözés - A belvizek kezelésének feltételei az évtized végén
Halastó vízellátása A belvizek kezelésének feltételei az évtized végén Az Igazgatóság területén az állami tulajdonú belvízrendezési művek a káros vizek elvezetésére 90%-ban kiépítettek. A forgalomképes FVM Megyei Szakigazgatási Hivatalok által kezelt, de a vízgazdálkodási társulatok által üzemeltetett csatornák együttes hosz- sza 539 km. A Közép-Tisza vidékén napjainkban hét vízgazdálkodási társulat (hevesi, karcagi, kunhegyesi, jászkiséri, mezőtúri, kiskunfélegyházi és - Tószeg környéki részterülettel - a ceglédi) működik.145 A társulatok által kezelt csatornák hossza 2354 km, az önkormányzatok tulajdonába 143 km csatornarendszer tartozik, míg az üzemi és magáncsatornák együttesen 2318 km-t tesznek ki. A csatornák jelentős része feliszapolódott és a jobb vízelvezetés céljából történő kotrásuk a jövő feladatainak részét jelentik. Mindezzel együtt a vízkormányzó művek többsége karbantartott, kezelhető. A szivattyútelepek állapota megfelelő, többségükben üzemképesek. Az utóbbi időben a Közép-Tisza vidékén a belvízrendezést szolgáló műtárgyaknál és szivattyútelepeknél elszaporodtak a lopások és rongálások. A torkolati stabil szivattyútelepek kezelői megoszlása és összkapacitása a következő táblázat szemlélteti: Kezelő megnevezése Szivattyútelepek darabszáma (db) Szivattyútelepek összkapacitása (m3/s) KÖTIVIZIG 52 113,86 Vízgazdálkodási Társulat 6 5,1 Önkormányzat 6 2,9 Üzemi és magán 7 8,0 146 www.jnszm.hu/.../jnksz_komyezetvedelmi_program_2009_2014.pdf 189
