Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Belvízvédelem és öntözés - Belvizek, aszályok akár az árvizekkel egyidejűleg is
A gazdák az öntözés drágaságára, az öntözőberendezéseknél (különösen a lineár rendszereknél) a nagyon gyakori a fém- és vezetéklopásokra panaszkodtak. A fémtolvajoknak és a vandál rongálóknak számtalan esetben estek áldozatául a Vízügyi Igazgatóság terepen lévő vízi műtárgyainak fém alkatrészei is. A KÖTI-KÖVIZIG feladatát képezte a vízátvezetések irányítása, amely a Tisza-Körös- völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer révén Európa egyik legnagyobb ösz- szefüggő vízgazdálkodási rendszerét jelenti, s amelynek révén, a Tiszából vizet lehet eljuttatni a vízhiányos Körösök völgyébe. Az aszályos időszak miatt májusban az Igazgatóság engedélyt kért a kiskörei duzzasztás 10 cm-rel történő megemelésére. A mintegy 10 millió m3 többlet víztömeg tározása lehetővé tette nemcsak a Tisza-tavi hasznosítások kiszolgálását, hanem az öntözőrendszereken igényelt vízkészlet folyamatos biztosítását, valamint a vízátvezetési kötelezettség teljesítését. A Hármas-Körösbe 30,72 millió m3-t, a Hortobágy-Berettyóba 216,13 millió m3-t, a Millér- csatornába 22,17 millió m3-t, s végül az Alcsi-Holt-Tiszába 1,68 millió m3-t vizet sikerült továbbítani.130 A 2010-ben három - többé-kevésbé kiegyensúlyozott, esetenként inkább aszályos - esztendő után újra kifejezetten csapadékos időszak következett. 2009 vége, - amikor a térségben 62,2 mm csapadék esett, ami a sokéves átlagot 53%-kal haladta meg -, illetve 2010 eleje rögtön olyan jelentős csapadékkal indult, hogy ez a belvízvédelmi készültség elrendelését is maga után vonta. A január végéig tartó első védekezési időszak alatt az egyidejűleg elöntött térségek maximuma elérte 28 400 ha-t, ebből Jász-Nagykun-Szolnok megyét 21 350 hektárnyi terület érintette.131 Az újra felfutó február-áprilisi belvizes szakasz, a tavaszi elárasztási csúcsot 46 100 hektárra emelte. A 2010 novemberében beköszöntött időjárási anomáliák következtében az év végére a Közép-Tisza vidékén összesen 52 500 ha került víz alá, melyből Jász- Nagykun-Szolnok megyére 39 750 ha, Heves megyére 6950 ha, Pest megyére 4600 ha, Bács-Kiskun megyére pedig 1200 ha esett.132 Az év során az Igazgatóság kezelésében lévő szivattyútelepek és hordozható berendezéseik összesen 424 millió m3 vizet emeltek át. Ez - ha a mennyiséget tekintjük - akkor egy átlagos balatoni víztömeg ötödét teszi ki. A védekezés során mód nyílt arra is, hogy a belvizeket bevezessék a Nagyiváni tározóba, a Nagykunsági-főcsatornába, s helyenként a holtágakba. A Hortobágy-Berettyó vízszintjének csökkentése érdekében az Igazgatóság belvízi üzemmódban működtette a Nagykunsági-főcsatornát, mert ezzel a tehermentesítéssel volt biztosítható, hogy a folyó vízszintje ne emelkedjen sokkal 700 centiméter fölé.133 Az év során meg-megújulóan jelentkező csapadékos időjárás a talajok felső zónájának szinte teljes telítettségét okozta, így azok tározó képessége kimerült, a talajvíz szintek 2010 decemberében a 2009. év végi helyzethez képest átlagosan 1,5-2,0 méterrel voltak magasabban. 130 KÖTI-KÖVIZIG Vízgazdálkodási Évkönyv 2009. Szolnok, 2010 131 Rády Katalin: Belvízvédelem számokban. Közép-Tisza, 2010/1. 132 KÖTI-KÖVIZIG Vízgazdálkodási Évkönyv 2010. Szolnok, 2011 133 Lovas Attila interjúja - InfoRádió, 2010. január 15. 182
