Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Belvízvédelem és öntözés - Belvizek, aszályok akár az árvizekkel egyidejűleg is
Ilyen célok egyebek mellett a Jászság «vízbeszerzésének» lehetősége, a belvízi és árvízi veszélyek enyhítése, az aszálykárok mérséklése, a halászat, erdőgazdálkodás vízszükségletének biztosítása, a turizmus fejlesztése."119 Azt is meg kell említeni, hogy a Jászsági-főcsatorna építésével kapcsolatos feladatokat egy 1994-es kormányhatározat már megfogalmazta, ám ennek a végrehajtása csak igen vontatottan haladt előre. A kormányok támogatni látszottak a Főcsatorna létesítését, Katona Kálmán miniszter 2000. március 10-én, egy jászapáti lakossági fórumon úgy nyilatkozott, hogy mivel a Jászsági-főcsatorna nemcsak öntözésre, hanem vízelvezetésre is szolgál majd, megépítésének ügye az átfogó belvízrendezési koncepcióval együtt hamarosan a kormány elé kerül, terveztetése pedig az ezt követő egy-két hónapon belül elkészül, erre a tárcánál megvan a pénzügyi fedezet.120 A kor követelményeihez igazodva 2002-ben egy kormány-előterjesztéshez készült megyei tanulmány - a hatályba lépett vízgazdálkodásról szóló törvény alapján - már nem kizárólag az öntözést fogalmazta meg a főcsatorna létesítésének céljaként, hanem a vízkárelhárítást és víztöbblet mérséklését, valamint a vízhasznosítás mellett a táj- és természeti értékek rehabilitációját is. 2003 elején a szokásos felkészülés zajlott egy újabb belvízi küzdelemre, hiszen az előző év végén bekövetkező havas-esős időjárás a belvízcsatornákat 70-80%-ban megtöltötte. A vízgazdálkodási társulatok a belvízkár megelőzési feladatok ellátására a megyei FVM hivatallal támogatási szerződést kötöttek, s hozzáfogtak a vízfolyási akadályok eltávolításához, valamint a vízkormányzó műtárgyak és szivattyúk helyreállításához. Az OVF utasítására KÖTIVIZIG szakaszmérnökségei a területükhöz tartozó települések polgármestereit levélben tájékoztatták a legszükségesebb intézkedésekről, az Igazgatóság pedig február közepén a Megyei Védelmi Bizottság számára összeállítást készített „Felkészülés a belterületek belvíz-kárelhárítási feladataira'' címmel.121 Az előkészületek után 2003 tavasza már valami mást sejtetett az agrárszakemberekkel, mert hosszú idők óta talán a leghűvösebb és legszárazabb március uralta a Kö- zép-Tisza vidékét. Dr. Kovács Sándor, a KÖTIVIZIG osztályvezetője nyilatkozta akkoriban: „amióta az Igazgatóságunknál észlelés folyik - 1961 óta - a mostani volt a legszárazabb március. Területi átlagban mindössze 5 milliméternyi csapadék hullott. A sokéves átlagtól ez messze- messze elmarad, hiszen ekkor általában 29 milliméternyi csapadék esik." El is hangzott a figyelmeztetés a gazdáknak, hogy ahol öntözési lehetőség van, öntözzenek, mert a termésbiztonság ezzel teremthető meg, ám nem lehetett rövid idő alatt pótolni a megelőző évtizedekben tönkrement öntözőműveket és nyílt felszínű csatornákat. Gombár Mihály megyei FVM hivatalvezető szavait idézve: „amíg a ’80-as években 100 ezer hektár közelében öntöztünk, addig most negyvenezren. Az elmúlt év is igazolta és a mostani is fogja, hogy csak öntözéssel tudjuk megteremteni a teljes növénytermesztési biztonságot. Arra nem lehet számítani, hogy állami kártalanítások lesznek, mert nincs miből, ezt tudomásul kell venni, és ahhoz, hogy valaki életképes legyen, olyan technológiai színvonalat kell biztosítania, amellyel kiszámítható terméstér el!"122 1,9 B. Cs.: Főcsatorna két ütemben. Új Néplap, 2003. szeptember 29. 120 Belvíz, út, vasút - jászapáti lakossági fórum - Katona Kálmán. Szolnok, 2000. március 10. (MTI) 121 Barcs Sándorné: Belvízhelyzet elemzése a KÖTIVIZIG területén. Közép-Tisza, 2003/1. 122 Baranyi György: Száraz talaj, vízhiányos növények - Öntözést javasolnak a gazdáknak. Új Néplap, 2003. május 7. 177
